Levéltári Híradó, 8. (1958)

Levéltári Híradó, 8. (1958) 1–2. szám - Szedő Antal: Az olasz állami levéltárak / 55–79. o.

5. 4lz állami levéltárakban őrzött iratanyag ühhoz, hogy a levéltári központ jó munkát tudjon végezni, ismernie kell az iratanyag mennyi­ségét ugyanis a személyzetnek arányban kell állni az őrizetére bízott anyaggal. Azonkívül az anyag mennyisége határozza meg, hogy mennyi helyre és állványra van szükség. M% épületek ma tele vannak tulmagas és tulmély állványokkal. Ezek az állványok megnehezí­tik az anyag felmérését Sok anyag meg nem felelő tárolási helyeken várja a levéltárakba való be szállítást Az anyag felmérését akadályozta a leltár ozatlanság és az egységes mérjék hiánya is, A levéltári egység alatt a legváltozatosabb módon köteget füzetet kartont vagy kötetet kell érteni, sok­szor egyetlen oklevelet A mennyiség ni ellett természetesen az anyagnak a njllyensége is érdekes. Ma a levéltárak­ban vannak az egyesülés előtti központi szervek iratai, AZ .egyesülés'utáni központi hivatalok ira­tai, a nem központi állami szervek iratát vallási Jcorporácíók iratát anyakönyvi iratok 1865 előtti időből, ajándékozott vagy leíétbehelyezett iratok, közjegyzői iratok* Mindezt megtaláljuk részletesen az 4944 évben kiadott Gli Archivi című kiadványban. Sajnos azonban ez olyan fond okát is feltüntet amelyek ma már nincsenek,,meg. Vagy a háborúban pusztultak eh vagy más államnak lettek ki­szolgáltatva. Éppen ezért át kellene a helyzetnek megfelelően dolgozni* Azonban várnak, amig be nem fejeződnek az 4939 évi levéltári törvény által elrendelt szervezések. 6, Állami eredetű levéltári anyag a levéltárakon kívül Mz 4939 évi levéltári törvény ejöirja, hogy be kell jelenteni a bárhol található állami eredetű irafot^Kivételek ez alól a rendelkezés alól a könyvtárak és muzeumok, egyes kiváltságos szervek és intézmények. Ilyen iratokat legtöbbször a különféle vidéki történeti társulatoknál találunk, és ter­mészetesen a külügy- és hadügyminisztériumban, ezek anyagukat nem adják át a levéltáraknak. Nagy iraígyüjtés folyt 4898 és 4948 között az un. Kisorgimento-ra, az események 50. évfordu­lója alkalmából. Persze ilyen iratgyűjtő akciók még ma is folynak, a vidéki történeti társulatok elég gyakran adnak ki nyomtatott ismertetőt gyüjteményeikrőL De az anyag szétszórtságának nagy hátrányai van­nak, Kívánatos volna, ha a területileg illetékes levéltáraknál ezekről a kinüévő iratokról iratjegyzé­kek lennének vagy legalábbis leltárak. Kívánatos lenne az is, ha a kinüévő anyag legalább mikro­film formájában a levéltárakban állana a kutatók rendelkezésére. Kényes kérdés Olaszországban is a levéltár és könyvtár viszonya. Ugyanis egyes kutatók tevékenysége folytán a levéltári és könyvtári anyag összekeveredett Voltak esetek, mikor valaki egyidőben volt "a könyvtár- és a levéltár vezetője. (így pl. Muratori Modenában.) Hz 4875-ös és 4902-es levéltári törvény nagyon homályosan határozta meg a levéltári' anyag fogalmát k% 4939 évi törvény a kérdést nem is érinti. 4943-ban létrejiHt egy közös könyvtáros-le­véltáros bizottság, mely dönteni volt hivatott a, cseréket illetőleg ezek elvi alapját illetően. A háborús események folytán, ez a bizottság nem tudott működni és a kérdéseket eldönteni, meyszünt A könyv-­tárak és levéltárak közű együttműködés olasz felfogás szerint nemcsak a gyűjtőterület elhatárolása miatt szükséges, hanem sok a közös probléma is, ilyenek a mikrofilm, a restaurálás, az épületek és állványok kérdése. Mindenesetre fel kel! mérni a könyvtárakban lévő levéltári anyagot is. Nemcsak könyvtárakban és más kulturális intézményeknél, egyesületeknél van levéltári anyag, hanem olyan intézményeknél is, melyek a náluk keletkező anyag titkosságára hivatkozva hoztak létre külön levéltárakat Ilyen elsősorban a Hadtörténeti Levéltár, mely már eddig is igen-sok dokumentum­kiadványt adott kt Ilyenek a Tengerészet Levéltára, a Hadirepülőgép osztag ok levéltára, á Hadmérnöki Levéltár, a Külügyminisztérium Történeti Levéltára, a Gyarmatügyi Minisztérium Levéltára. Ezek tulai* donképpen a központi levéltár bizalmas jellegű osztályainak volnának tekinthetők.-Szükséges volna mindenesetre, hogy ezek anyagáról az állami levéltárszervezetnéi egy nyilvántartási központot hoz­zanak létre, mely az állami levéltárakon kivüí lévő anyag leltárait esetleg fontosabb fond ok mikro­filmjeit tartalmazná. 64

Next

/
Oldalképek
Tartalom