Levéltári Híradó, 8. (1958)
Levéltári Híradó, 8. (1958) 3–4. szám - FIGYELŐ - Kővágó László: A selejtezés problémái Jugoszláviában / 440–443. o.
* • i Lísác* dr* Sergüe Vilfan, Fr* SkerI és J„ Sorn tollából jelentek meg cikkek, ismertetések a selejté zésrőL Az ismertetés az emiitett levéltárosoknak az Arhivist 1956, 4957, ós 1958, évi számaiban megjelent cikkei alapján készült* A selejtezés ** mint mindenütt a világon * Jugoszláviában is, a következő kérdéscsoportot veti lel; mikor, hol, hogyan, ki és mit selejtezzen. Amellett hogy a jugoszláv levéltárosok Is elfogadják ezeket az alapkérdéseket a selejtezés problémáinak tárgyalásánál* Andrija*Ljubomir Lisac kiemelt hogy Jugoszláviában a selejtezés specifikus probléma* s ezt a következő tényekre ala* pozza (idézem) i fi. hogy nemzeti területeinken a múltban hosszú éveken keresztül, évtizedekén, sőt évszá* zadokon keresztül a legkülönfélébb idegen közigazgatás (hat jogi terület egész Jugoszláviában) uralkodott népeink fölött* 2* hogy nemzeti területeink fölött egész sor hosszú és súlyos háborús pusztítás, közöttük két világháború viharzott át s ezért irattáraink és levéltári Gondjaink komoly károkat szenvedtek és nagyon hiányosak: t 3. hflgy az előzőkben emiitett tények miatt irattáraink*, sőt még a levéltárakban lévő íondjaink rendezettségi í ok a is, igen alacsony más országok irattárainak és levéltárainak rendezettségével Összehasonlítva^ 4* hogy forradalmunk vívmányai alapjában megváltoztatták az egész társadalmi és politikai rendszert és hogy népeink megtalálták a maguk sajátos utíukai a szocializmusba, aminek követkéz* tében a történettudománynak, valamint a többi társadalmi tudományoknak egész más szemléletük és más követelményeik vannak, mint a többi országokban, de különösen a tőkés országokban^ Lisac mindezek alapján arra a megállapításra Jut hogy a jugoszláv levéltárosoknak a selejtezés problémáinak megoldásában saját útjukon kell elindulniuk* felhasználva más népek elért erecfr menyeit és tapasztalatait de nem szó szerint alkalmazva a saját gyakorlatukban* Nézzük ezek után. hogyan válaszolnak á Jugoszláv levéltárosok a selejtezési probléma álíap lános érvényű, alapvető kérdéseire* Jugoszláviában az iratselejtezést a levéltári anyagok begyűjtésére, őrzésére és Időnkénti se* lejtezésére vonatkozó 1952*ben kiadott utasítás szabályozza* Az utasítás értelmében selejtezni é sza^ bály szerint ** csak a Jevéltárban szabad, s csak kivételes esetekben az irattárakban, az illetékes állami levéltár selejtezési bizottságának engedélye alapján* A cikkírók egységesek abban az állása foglalásukban, hogy ez az utasítás nem megfelelőd Emil Vojnovic egyik legfőbb hibájául rója fel, hogy az utasítás 7% pontjában nemteljes felsorolását adja a kiselejtezhető iratuknak, de nem sorolja fei tételesen a nem selejtezhető iratokat Az utaaü&s továbbá teljesen a levéltárosokra bízza az írat* selejtezés időhatárát azt hogy minden adott esetben maguk a levéltárosok döntsék el, keijh? még őrizni az iratot vagy már selejtezhető, illetőleg régiségénéi ?ogva levéltári értéknek számít-e egy bizonyos irat Jugoszláviában csak a pénzügyi iratféleségekre van megállapított megőrzési' határidő, s ez 10 év» S mikor selejtezzünk? <** kérdésre Lisac azt a feleletet adja, hogy véleménye sze? rint csak akkor szabad megkezdeni egy levéltári fond selejtezését amikor az teljes és irattárilag rendezett Szükségesnek tartja, hogy a selejtezendő fondnak teljes egészében a levéltárban kell lennie, vagy pedig teljes bizonyossággal meg kell állapítani azt hogy az esetleg hiányzó része! megsemmisültek és nincs rá kilátás, hogy a jövőben előkerüljenek, Lisac szükségesnek tartja azt is» hogy a selejtezésre kerülő fond iratképző szerve működését vagy működésének egy adott sz*> kaszát a selejtezés idején már lezártnak lehessen tekinteni, s igy az iratokat lezárt egységükben* emellett pedig már bizonyos történelmi távlatból is meg lehessen Ítélni. Ezért véleménye szerint 25^30 évesnél fiatalabb iratok nem lennének selejtezhetők. Emil Vojnovic az irattári selejtezéssel kapcsolatban azon az állásponton van, hogy az jraítáp rakat kötelezni kellene minden iratféleségnek legalább öí évig való megőrzésére* 441
