Levéltári Híradó, 8. (1958)
Levéltári Híradó, 8. (1958) 3–4. szám - FIGYELŐ - Győrffy Sándor: A csehszlovák levéltárszervezés legújabb eredményei / 421–427. o.
kezetek, egyletek és társulatok, melyeknek tevékenysége a városi tanács területén folyik le, A Főváros levéltára veszi át áz egészségügyi, művelődés* és igazságügymmísz tóriumnak alárendelt gazdasági és költségvetési szervezetek, további néhány, a földművelésügyi erdészeti, könnyűipari és a (megszüntetett) heiyMpari minisztériumnak alárendelt szerv iratéit is, amennyiben ezeknek e levéltárban való elhelyezésére vonatkozólag a belügyminisztérium az említett minisztériumokkal megállapodott* járási levéltárak veszik át a járási tanács és tanácsi intézmények, valamint a já* rás területén működött önkéntes szervezetek, szövetkezetek, egyletek és társulatok iratait, továbbá az egészségügyi, művelődési, földművelési és erdészeti, könnyűipari és a (megszüntetett) helyi* ipari minisztériumnak alárendelt gazdasági és költségvetési szervezeték, iratait azon termetó vMá&Léí, iratainak kivételével, melyek mellett külön vállalati levéltárat állítottak lel. ide adják be irataikat a járás területén működő községi tanácsok és azok intézményei (amennyiben saját levéltáruk nincs)* A városi levéltárakban ugyanezen szervek városi megfelelőinek iratait (városi tanács, a vá* ros területén működött szervek és intézmények stbj kell elhelyezni. Érdekes a rendeletnek az az intézkedése, mely a járási és városi levéltárak fondjaihoz sorolja mindazt az olyan régebbi levéltári anyagot, mely a fővárosi és városi tanácsok és intézmé** nyék jogelődjének tevékenysége során keletkezett valamint az olyan egyházigazgatási, egyházi és vallásos egyesületek levéltári anyagát, melyek a tanács mai területén működnek; ehhez azonban az illetékes egyházi szervekkel történő megegyezés szükséges, fi levéltárakba tartoznak a magáig személyek iratgyüjteményei is főképpen abban az esetben, ha a tanács területére vonatkozólag Ja* lenflfsek és ha azokat tartós megőrzésre átadták. A rendelet leszögezi, hogy a Járási és városi levéltárak levéltári őrizet céljából más olyan iratokat is átvehetnek, melyeknek levéltárban történő elhelyezésére a belügyminiszter az Illetékes szervekkel megegyezett A belügyminisztériumnak ugyancsak jogában áll, hogy a levéltári anyag* nak más levéltárba való áthelyezését rendelje el, A levéltári fondokon kivül azonban m a rendelet szerint i» a járási és városi levéltárakban mesterséges levéltári gyűjtemények is kialakíthatók. Ezek olyan dokumentációs anyagok gyűjteményei lehetnek, melyek az egyes levéltárak működési területének történetére vonatkoznak, pl. áb* rázolások (metszetek, rajzok, tervrajzok, fényképek)* filmek alkalmi apró nyomtatványok íhirdet* menyek, röplapok, plakátok), újságok, fényképmásolatok és másolatok idegen levéltárak anyagé* ból, melyek a Járás vagy város története szempontjából fontosak. Nagy súlyt fektet a rendelet ~ megfelelően a levéltár általános helytörténet! fontosságának m a levéltári szakkönyvtárra is. mely a levéltárak külön osztályát kell, hogy alkossa. Alapvetően foo» tos enciklopédiák és szótárak mellett ^ az egyes levéltárak jelentőségének és terjedelmének meg* felelően ** tartalmaznia kell levéltári szaktörténeti és helyismereti irodalmat és folyóiratokat Ennek a könyvtárnak egy részét alkotják az igazgatási és jogi kézikönyvek (törvénytárak) is* + + 4" A fentebb idézett irányelvek magyarázataként az Arehivni Casopls ugyanezen száma egy kommentár Jellegű cikket is közöl, mely a csehszlovák levéltárügy szervezetének fejlődéséről ujabb érdekes adatokat közöl. A cikk szerzői elsősorban a járási és városi levéltáraknak az 4945 óta le* zajlott fejlődését tekintik át* Ez az időszak nagyjából három periódusra osztható fel, 4954*Sy; ezek & levéltárak az iskolaügyi miniszter felügyelete alá tartoztak, aki a felügyeletet a megszűnteiét! orszá* gos levéltárakon, illetőleg levéltári felügyelökön keresztül gyakorolta. A felügyelők a levéltárak idő* szakos vizsgálatán kivül kapcsolatot tartottak a tanácsokkal és minden szempontból megszabták a levéltárak működésének irányát Működésük kétségtelen eredménye az, volt, hogy néhány levéltár magas szakmai szinvonalat ért el. Kiderült azonban, egyrészt hogy a fennálló levéltárak nem képesek a levéltári anyag nagy tömegét biztosítani, nem tudják megszüntetni a régi és az ujkor ? anyag feldolgozása kőzött mutatkozó egyeneüenséget, amelyhez nem utolsósorban a tanácsok segítségének híányjf is hozzájárul. A fejlődés következő fázisában a belügyminisztérium mellett 4954Hben megszervezett levéltári bizottság^ arra törekedett hogy az egységes állami levéltári szervezetet létrehozza, Eiben az uj 425
