Levéltári Híradó, 8. (1958)

Levéltári Híradó, 8. (1958) 3–4. szám - FIGYELŐ - Bélay Vilmos: Vita a Szovjetunióban a levéltári útmutatók módszertani kérdéseiről / 391–397. o.

A Vlagyimiri terület állami levéltára fi hozzászóló ugy látszik itt dolgozik ** először is az ut­mutató szkémáJát állapította meg. Áttanulmányozták a tevéitári Főigazgatóság 1955. évi utasítását mely mind a forradalom előtti, mind a szovjet korszak íondjai jellemzése számára mintát is adott, Éz azt Javasólja, hogy a forradalom előkészítése és végrehajtása a csoportosításnál külön korszak legyen és hogy a személyi eredetű íondokat külön osztályként tegyék az útmutató végére. Ez a szkéma az ö levéltáruk szerint megfelelő* Csak annyiban tértek el tőle. hogy a második és harmá* dác osztályban (a IL és Ili osztály a forradalom kora és a szovjet korszak) az ott lévő forradalom előtti íondokat összevonták a ivárosi önkormányzat*, valamint a * nemesi, rendi önkormányzat fond* jal* gyűjtőcsoportba* Ilyen fond ti. nem sok van, *, tudományos dolgozók értekezlete ugy dönjött hogy nem veszik fel az útmutatóba a kis- és harmadrendű szervek (pl. házkezelőségek) íondjáit és a rendezetlen íondokat sem* Ezt a körülményt az előszóban megmondták. Az osztályokra, ÜL alosztfc* lyokra tagolás részben az illető hivatal megszervezésének ideje szerint (pl. kormányzóságHkörzetiX részben hatáskör szerint történt- (pl, városi, járási, falusi). Egyes hivatalok beosztása kérdésében nem értettek egyet a Főigazgatóság beosztásával* Pl. a börtönbizottság íondját aszerint a jótékony** sági intézmények közé kellene tenni, noha Jobban illik az állambiztonsági szervek közé* Sok nehézséggél járt pl. a periódusokra osztás is, mert egy «gyelo»-ban (tétel) nemegyszer különböző periódus iratai voltak, A fondbeosztás sok esetben hibásnak bizonyult Sok esetben tették pontosabbá egyes fondok cimét az útmutató előkészítési munkálatai során* A tájékoztató részben a fond nevén, évkoréin és mennyiségén kivül feltüntetik azt is, hpgy milyen segédletek vannak hozzá, pl. leltározva. Jegyzékelve van-e? Sznitko azt is megköveteli, hogy az útmutató mutasson rá a leltár elveire. Náluk pl. minden leltár kronologikus elv szerint készüli* Igen sok nehézséggel járt levéltárukban a történeti tájékoztató összeállítása, E célból a sajtó­anyagot, 1917 utáni rendeleteket, de a forradalom előtti kiadványokat is át kellett tanulmányozniuk* Különösen az 1930 és 1944 közt létesült szervek történetének íeltárása volt nehéz, ui. akkor az ő Jelenlegi területük (mint közigazgatási egység) három mai közt oszlott meg. Náluk jelenleg úgyszólván csak a forradalom előtti időkből vannak személyi eredetű fondok. Ezek három csoportra oszthatók; helyi tudósok és tudományos bizottsági tagok anyaga, kormányzók anyaga és végül neibesek iratai. Nem tartják elfogadhatónak Sznitko azon Javaslatát hogy a magán­iratokat azon hivatal fondjába illesszék, amelyben az illető tisztséget viselt, ti, a magániratok közt nagyon kevés a hivatali vonatkozású, Hova csatolják pl. Szaltikov<«Scsedrin magániratait melyik hí* vatalhoz? Sznitkonak az annotáció metodikájáról szóló tételeit bonyolultságuk miatt kis területi levéltár rákban nem érdemes túlzottan alkalmazni. Ők maguk az annotációban rövidségre törekedtek, am! nem mindig sikerült + + + L.L. Szmoktunovics az előszó szerkesztésének kérdéséhez szóit hozzá. Nagyon fontosnak tartja, hogy bevegyék az előszóba a levéltár fondjai általános állományának és specifikumának meg­jelölését Meg kell mondani azt is, hogy milyen nyelvűek az iratkomplexusok, legalábbis akkor, ha éz a nyelv nem azonos azzal, amely a levéltárban dominálj Meg kell mondani miért hiányoznak egyes íontosabb íondok, amelyek a levéltár profiljába tartoznának, vagy miért nem teljes egyegy fond? Azt is meg kell az előszóban mondani, hogy pt a levéltár profiljába tartozó egyes fontos fon­dok máshol őriztetnek, de azt is. hogy egyes fondok bár nem tartoznál? az illető levéltár profiljába* mégis ideiglenesen ott őriztetnek. Jó ha benne van a levéltár postai cime és telefonszáma, az irat* anyag használatának szabályai, esetleg a kutatóterem hivatalos órái, és a tájékoztató apparátusra (katalógusok, konspektusok) stb. vonatkozó adatok. Nagyon fontos a rövidítések jegyzéke, de ez ne a közismert rövidítéseket magyarázza, ha­nem a sajátosakat Mely íondokat kell annotálni és melyek kerülnek csak Jegyzékszerűén felsorolva az útmutató végére?*' Hozzászóló szerint p nem kell annotálni pl. a csak gyakorlati jelentőséggel bíró, de tu~ 396

Next

/
Oldalképek
Tartalom