Levéltári Híradó, 8. (1958)

Levéltári Híradó, 8. (1958) 3–4. szám - Vörös Márton: A svéd levéltárügy néhány kérdése / 293–323. o.

A SV&D LEVÉLTÁRÜGY KIALAKULÁSA A svéd levéltárügy rövid történelmi összeroglalását a Levéltári Közlemények -1936, (496-203) és 4937. (334-336) évi évfolyamaiba irt cikkeim közlik, s igy az ismétlés elkerülése érdekében azzal itt nem foglalkozom. így közvetlenül rátérek a svéd levéltárügy 20. századi állapotának ismertetésére. A svéd levéltár ügynek a mienkétől eltérő sajátos jellegét nemcsak történelmi differenciálódása, illetve az ebből kialakult más jellegű közigazgatási szervesete alakította ki. hanem az az érdekes svéd sajátosság, amely az evangélikus vallásnak, mint hivatalos államegyháznak mais fonr tos közigazgatási funkciókat végző gyakorlatában mutatkozik meg. A modern értelemben vett svéd levéltárügy kialakulása mindössze tél évszázadra tekint viszsza. A századfordulóig a levéltárak anyagának védelme elsősorban a svédek mély hagyományszere* tétéből adódóan alakult ki, nem is annyira egy-egy levéltárképzö tényező, mint inkább egy-egy hagy ományszérető személy körül. ' A kialakulásnál érzelmi és szakmai szempontok egyíormán érvényesültek. A szakembereken kívül álló nagyobb számú nyilvános fórumoknál kezdetben nem annyira a történetírás forrásszerü sége. a tudományos érdeklődés, mint a svéd történelmi relikviák iránti nemzeti kegyelet játszott szerepet abban, hogy a századfprdulón a szélesebb figyelem a levéltárak kérdése felé fordult Még az úttörő Hildebrand levéltári alapvetésénél is kicsendült e hangulat. A svéd-norvég perszonálunió megszűnése mintha erőteljesebben juttatta volna kifejezésre a nép hagyományait felfedező hangulatot, s ennek hatása a levéltárak felé is megnövelte a figyelmet A családi levéltárak kialakulását, mint más országokban, természetesen itt is a család jogi helyzetének a svédekre az elmúlt századokban Jellemző, de a 20. században teljesen feloldódásban lévő konzervativizmusa határozta meg. Az államvallásnak az élet számos Jelenségébe bekapcsolódó hatásköre viszont az érdekes kommunális, helyi levéltárak ezreit alakította ki. Ezek Jelentős részénél is megindult a modern levéltárrá alakulás, a kerületi levéltárak felettük gyakorolt létügyelete és az ebből adódó kapcsolatok révén. A századfordulóra a szakemberek körében kialakult a gyökeres átszervezés szükségességének tudata. A szakférfiak kifejezés alatt a levéltárilag képzett férfiak hiányában olyan szellemi vezetők csoportját értjük, akiknek tudományos kutatói munkássága szorosan a levéltárak anyagára támaszkodott A mind több oldalról felmerülő kívánalmaknak adott kifejezést Emil Hildebrand, amikor 4903-ban a svéd kormány elé terjesztette programját melyet aztán törvényerejű rendeletben alkalmaztak. Ezt a svéd levéltári szakkörök ma is a levéltár megalakulása alaptörvényének tartják, (Megjelent a Svenska-Författnings Samling 4903. évi kötetében. Július 43-án, mint az 58. sz. rendelkezés.) Hildebrand javaslata teremtette meg a modern svéd levéltárügy alapjait Ezen indult el s fejlődött ki a levéltári gyakorlat és szervezet minden kérdése* s vezetett el az 4924. évi 405. számú levéltári alaptörvényhez, mely időnkénti csekély módosítás mellett ma is a svéd levéltárügy életét szabályozza. A törvény körvonalazza a svéd Országos Levéltár (továbbiakban: Riksarkivet) működésének, személyi kérdéseinek, jogi helysetének összes kérdéseit továbbá a kerületi levéltárak (landesarkivet) és levéltári lerakatok (depók) kérdéseit E kérdések ismertetésén keresztül van alkalmunk a svéd levéltárügy szervezetét megismerni, azt főbb pontjaiban vizsgálva. A Rí K SAKK IVET A levéltár működési szabályzata értelmében a Riksarkivet központi hivatala az áUami levél-' tárügynek s intézete a történelmi kutatás kívánalmainak, részben pedig lerakati helye a királyi kancellária iratainak s egyéb oly levéltári gyűjtőkörbe tartozó anyagnak, melyet a Riksarkivet számára átadtak s át fognak adni. Mint a svéd levéltárügy főhatósága, a Riksarki* 2,94