Levéltári Híradó, 8. (1958)

Levéltári Híradó, 8. (1958) 3–4. szám - Plesakov, Sz. I.: A szovjet levéltárügy szervezete és munkája / 277–287. o.

jöttek létre illetve keletkeztek, Kégebben meg volt állapítva a határ a két korszak között 4947. ok" tóber 25-ében, illetve nov. 7-ben. Azonban a napi időponthoz való ragaszkodás merev elvét feladták és most az egyes intézményeknél az illető szerv létrejötte szerint döntik el, hogy mi legyen ez a határ. így járnak el pl. olyan szerveknél, melyek bár már a Forradalom előtt működtek, de egyideig még azután is fennállottak; ezek anyagát egészen likvidálásukig együttőrzik. A szocializmus korszakának anyagához számítanak a szovjet hatalom első éveiben kelefcezett un. népköztársaságok iratanyagai (középázsiai stb. népköztársaságok, távolkeleti népköztársaságok). A szovjet korszak levéltári anyagával együtt kezelik a forradalom után, valamint a Nagy Honvédő Háború idején különböző területeken létrejött különböző szovjetellenes kormányoknak, renoV szereknek, kormányféléknek iratanyagait és a szovjetellenes emigráció iratait Á dokumentumok második csoportjába, a feudalizmus és kapitalizmus-kori dokumentumok csoportiába tartozik minden olyan szervnek iratanyaga, amely 4917 előtt jött létre: a moszkvai fejedelemségnek, az orosz államnak, s az orosz birodalomnak iratanyagai. Ugyancsak a feudális és ka* pitalista korszak ezen anyagához tartozik az 4917-ben létrejött polgári köztársaságok iratanyaga. Ugyancsak a feudális és kapitalista korszak ezen anyagához tartozik az 4947-ben létrejött polgári köztársaságok iratanyaga. Szintén a feudális és kapitalista korszak anyagához tartoznak az 4917 után létrejött balti államok iratanyagai, egészen a Szovjetunióval való újraegyesítésig. A feudális és kapitalista kornak iratanyagát a szocialista korszak iratanyagától elkülönítve kezelik, részben külön levéltárakban (a Történeti Levéltárakban, illetve az Októberi Forradalom és a Szocializmus Építése Levéltárai-bán), részben pedig ** kisebb területeken - egy levéltáron belül külön osztály okban. A fondoknak egy csoportba osztandó anyagát komplexumát, az őket létrehozó szervek szerint kialakított természetes csoportok alapján állapítják meg. Ilyen természetes csoportokba lehet egyesíteni fondok anyagait a létrehozó szervek hatásköre szerint Országos szervek anyagát tehát ugyanabba a levéltárba lehet összevonni. Ezenkívül ugyanabban a levéltárban lehet egyesíteni egy bizonyos központi szerv alá tartozó összes intézmény fondjait, vagy egy bizonyos iparágba vagy igazgatási ágazathoz tartozó intézmények, szervek íondjait Ugyanabban a levéltárban lehet egyesíteni a fondokat földrajzi elv alapján, tehát egy bizonyos terület fondjai ugyanabba a levéltárba kerülnek és végül egyesíteni lehet időhatárok szerint is: az egy bizonyos időszakban létrejött fondokat A fondok komplexusait felosztják Jelentőségük szerint is: vannak össz-szövetségi fondok, több köztársaságra (2-*3 köztársaságra pl.) kiterjedő jelentőségű fondok, egyes köztársasági jelentőségű fondok és végül helyi Jelentőségű fondok. Az össz-szövetségi jelentőségű fondok a Szovjetunió központi levéltáraiban vannak. A köztársasági jelentőségű fondokat a köztársasági levéltárakban, a helyi jelentőségüeket pedig a területi ül. városi levéltárakban őrzik. A fondoknak az egyes azonos fokú levéltárak közti eloszlásánál a következő elvek érvényesülnek: a különböző olyan helyi, adminisztratív stb. jelentőségű anyagokat amelyek egy bizonyos nemzetiségű vidékkel foglalkoznak abban a levéltárban őrzik, melynek gyűjtő-területéhez jelenleg az illető nemzetiségi vidék tartozik, rüggeüenül az anyagok korábbi őrzési helyétől (tehát itt a nemzetiségek egyenlőségének politikája érvényesül). *» Vannak olyan fondok, melyeknél a fondképző szervek területi ületékessége nem egyezik meg az általános államigazgatás területi beosztásával. Ilyenek pl. a bírósági szervek, postaközpontok, igazgatóságok és különböző tanulmányi bizottságok és más hasonló olyan szervek, melyeknél az illetékességi terület külön volt megállapitva. Ezeket most abban a levéltárban őrzik, melynek területén az Ulető szerv központja működik. - Ugyanez a helyzet a közlekedési szerveknél is. Az egyes közlekedési igazgatóságok anyaga, az összes vonalaknak, hozzájuk tartozó állomásoknak, kikötőknek, különböző műhelyeknek anyagai, függeüenüi e kikötök, műhelyek, állomások földrajzi helyétől, mind abban a levéltárban lesznek összegyűjtve, amely az ülető közlekedési szerv vagy igazgatóság székhelye szerint ületékes. Eltérően a magyarországi gyakorlattól, a gazdasági, ipari vállalatok és az iskolák, főiskolák anyaga függeüenüi a vállalat vagy főiskolák jelentőségétől abba a levéltárba tartozik, mely arra a városra, községre illetékes, ahol az ülető üzem, iskola stb. működik. Az alsóíoku szakszervezeti szervek, tehát a szakszervezeti alapszervek üzemi bizottságának anyaga az üzem, szerv anyagával közös levéltárba kerül. Az egyes személyek levéltárait aszerint oszUák el, hogy müyen volt a 284