Levéltári Híradó, 8. (1958)

Levéltári Híradó, 8. (1958) 3–4. szám - Jenei Károly: A Magyar–Olasz Bank története, szervezete és iratkezelése / 271–274. o.

40, Ingatan osztály és házkezelőség 44, Gondnoki hivatal A banknak kiterjedt budapesti és vidéki Hókhálózata volt Gyakori jelenség volt a fiókhálózat átszervezése, működő fiókok felszámolása, ujak létesítése* 4924-ben Budapesten 8. vidéken szintén 8 fiókintézet működött Vidéken; Hódmezővásárhelyen* Makón. Miskolcon, Nyíregyházán, Orosházán, Sátoraljaújhelyen, Szombathelyen és Szegeden* Fő üzletáguk Jelzálogos kölcsönök kihelyezése volt A harmincas évek elején, a gazdasági válság hatása és a mezőgazdaság eladósodása nyomán ~J& hódmezővásárhelyi, makói, nyiregyházi. orosházi és szombathelyi fiók beszüntette működését Viszont uj fiók nyílt Békéscsabán és Hatvanban, "1941*ben pedig Nagyváradon és Kolozsvárott A bank iratkezelését ügyrendi utasítások szabályozták. Ezek szerint a napi postát kizárólag a titkárság volt jogosult átvennt felbontani és szétosztani. Az iratok központi iktatását a titkárság végezte. Kivételt képeztek a bírósági végzések, megkeresések, fizetési meghagyások és letiltási rendelvények, melyeket a titkárság iktatás nélkül a Jogi osztályhoz továbbított Minden beérkezett iratra az iktatáskor feljegyezték az érkezés idejét és iktatási számát Az iratot vagy maga a titkárság intézte el vagy az illetékes ügyosztályhoz továbbította. Irattári számmal maguk az osztályok látták e! irataikat Az irattári szám alatt az illető ügyre vonatkozó és különböző időpontokban beérkező valamennyi iratot az intézkedések fogalmazványaival együtt egyesitették. Az irattári szám állandó volt évenkint nem változott Volt azonban olyan osztály Is. mely iratait nem irattári számok rendjében, hanem tárgyi csoportosításban kezelte és őrizte. Az irattári szám előtt az egyes osztályok megkülönböztetésül betűjelzést használtak. A titkárság «0», a hitelosztály <H» betűt A Jelzálog csoport többféle Jelzést alkalmazott iratain az irattári számok előtt Az angol font értékű törlesztéses kölcsönök irataira «LT», a dollárkölcsönökre «SK»

> a jelzálogos törlesztéses kölcsönökre «JT». a községi kölcsönökre <KK». a váltóhitelekre «VH# és a jelzálogos törlesztéses pengő kölcsönök irataira *JTP» Jelzést használt A jogi osztály iratain két arab szám figyelhető meg. Az első az ügycsoportot Jelentette, ezt törték az ügyirat számával. A kereskedelmi osztály okmányos meghitelezési (import) Ügyeit 4-*40 000 és 20 004-eI kezdődő, az okmányos inkasszókra vonatkozó iratait pedig 40 004-el kezdődő sorszámokkal jelölte meg. Az iratok elhelyezése nem az osztályokon, hanem közponfi irattárban történt A kimenő levelekről és könyvelési feladásokról az expedíció minden nap másolatokat készített melyeket az irattárban a megfelelő iratsorozat dossziéjában kellett elhelyezni Az irattárért az adminisztrációs os2* tály vezetője, a «capo contabüe* volt felelős. A&irattárból «sak az ő engedélyével lehetett kivételes esetekben iratokat vagy egyes dossziékat kikölcsönözni. Az iratok használata és jegyzetelése általában csak az irattár helyiségében volt megengedve. Az ügyvitelben már ritkábban használt anyagot külön irattári helyiségben tárolták. Az 4945. február 26-án tartott értekezlet a bérfizetés terhes volta miatt a bérelt irattári helyiségben elhelyezett iratanyag selejtezését és a bérlet felmondását rendelte el. A bank iratanyaga a íelszámolás megtörténte után részben ömlesztett áUapotban került a Pénzintézeü Központtól levéltári kezelésbe. Ez a körülmény megnehezítette annak megállapítását hogy a szakszerűtlenül végrehajtott selejtezés milyen mérvű pusztítást okozott az iratanyagban. Az iratok rendezése után is csak részben sikerült képet kapni a károsodás nagy-ságáröl. Szerencsés körülménynek mondható, hogy a vezetés, tehát a közgyűlés és igazgatóság iratai szinte hiánytalanul megmaradtak. Nagyobb kár csak a titkársági okmánytár anyagát érte. De a megmaradt rész igy is jelentős forrásértékei képvisel. A Horthy-korszak gazdaságtörténetének feltárásához fontos adalékokkal járulhatnak hozzá a Magyar-Olasz Együttműködési Bizottságra, a magyar-olasz árucsere?orga* lomra, a Magyar-Olasz Bank külföldi üzleteire és hazai érdekeltségeire vonatkozó iratok* 274