Levéltári Híradó, 8. (1958)

Levéltári Híradó, 8. (1958) 3–4. szám - Hanzó Lajos: Levéltár és iskola kapcsolata a Német Demokratikus Köztársaságban / 275–276. o.

Hanzó Lajos: LEVÉLTÁR ÉS ISKOLA KAPCSOLATA A NÉMET DEMOKRATIKUS KÖZTÁRSASÁGBAN *..'•' I. ni Ji ím) i[ n i| •• • m l IHIJI.I i »• • '. niimliiimi »IIHI)»IM ......i,. —• .. ni. ^.II.I,.... Az NDK-ban 1957 rolyamán tett tanulmányút meggyőzött arról, hogy a történelmi szakdidakti­kának más országokban is az a törekvése, hogy a holt betűkből és írásokból élő történelmet ve^ titsen a tanulók elé. E törekvés megvalósításában nagy szerep jut a történelmi íorrásoknak, neve­zetesen a tevéitári anyagnak is. Ennek alkalmazása ugyanis lehetővé tenné, hogy a történelem meg* szűnjön csupán emlékezett tudománynak lenni és nemcsak a tanuló érzelmi életét rejlesztené, ha­nem annak logikai készségét is. Általánosan hangoztatott tapasztalat az, hogy a tanulók nagy része, még középiskolai tanulmányainak befejezésekor is, önállótlanul gondolkodik, egyes véleményeket kri­tikátlanul fogad el vagy álláspontja nem egyszer megalapozatlan. Ennek oka pedig legtöbbször a se­matikus anyagközlés, A levéltári anyag éppen azért kap egyre hangsúlyosabb szerepet az oktatásban, mert lehető­séget biztosit arra, hogy a fenti hibákat száműzze, azzal, hogy az oktatási formát változatossá és gondolkodtatóvá teszi. Kérdés tehát az, hogy a történelmi források alkalmazása milyen Tormáikban történik a német középiskolákban és melyik az a pontja az oktató munkának, mely érintkezik a le­véltárakkal? A tanítási gyakorlatban szerepel a forrásanyag, mint egyszerű illusztratív jellegű eszköz. Ez esetben a nyomtatásban már megjelent anyag elemzésével, szemléltetésével törekszenek elmélyül­tebbé tenni a történelmi oktatást By alkalommal az a feladata a forrásanyagnak, hogy a szemel­vény feldolgozása során a tanuló gondolkodóképességét fejlessze, hiszen együtt dolgozik a forrás megismerése alkalmával nevelőjével. Ennek következtében eljuthat fejlődése közben a tanuló az absztrakt gondolkodásig. De eszköze lenne a források ily értelmű feldolgozása a hézagtalan isme­retek biztosításának is. Egy forrás sokkal több fogalmat egykorú ismeretet nyújt mint maga a tan­könyv szövege, igy pl. egy-egy korszak súly vagy hosszmértékeit stb. is megtanulhatja az üy ér­telmű feldolgozás során. Megállapítható az. hogy a történelmi forrásanyagnak ily értelmű felhaszná­lása sok és heves vitát vált ki az illetékesek között Mint köztudomású a magyar történelemkönyvek egyike is kísérletet tesz a források közlésére és ezzel lehetőséget nyújt a fenti módon való tanítási munkára. A jelen alkalommal azonban annak az eleven és élő kapcsolatnak ismertetésére szeretnék ki­térni, mely a német középiskolák és a levéltárak között kialakult Jtt is elsősorban az Oberschule­ban (a mi gimnáziumainknak megfelelő fokozat) működő Junger Historiker (a mi szakköreinknek fe­lel meg) munkáját kell tehát megvizsgálnunk. Általában az a tapasztalat hogy az NDK-ban a helytör­téneti ismeretek és ezeknek az oktatásban való szerepük hangsúlyosabb, mint nálunk. Tanítóképzők­ben pedig nélkülözhetetlen, hiszen a Grundschule egyes osztályaiban a Heimatkunde külön tárgyként szerepel. A Junger Historiker csoportokban pedig szinte kizárólag helytörténeti problémák megoldá­sával foglalkoznak. A tanulóknak helytörténeti munkában való részvétele, annak módja jelenleg ma­gyar földön is• aktuálissá vált hiszen az uj rendszerű tanulmányi verseny kiírása éppen a helytör­téneti problémák felé fordítja a figyelmet A német kartársakkal való beszélgetések alkalmával szinte egyöntetű vélemény alakult ki a tekintetben, hogy a Junger Historiker csoportok létrehozása szerencsés kezdeményezés, habár megszervezésül? nem egy alkalommal nehéz, mert jelentős munkatöbbletet jelent mind a nevelő, mind pedig a tanuló számára. De az a tudástöbblet mely e munka révén szerezhető, mégis sokakat ser­kent az ily irányú tevékenységre. A munkaközösségek érdeklődésüknek megfelelően nem egyszer több csoportot alakítanak ki: vannak, akik a levéltári munka iránt érdeklődnek, mások a numizmatika problémái felé vonzódnak, megint mások a muzeumok felé. A levéltári munka alkalmával esek a munkacsoportok, éppen feladataik következtében, a nagy levéltárak (Staatsarchiv, Landeshauptarchiv) helyett inkább az intézeti, városi vagy kerületi levél­tárakat (SchuK Stad-t-. Kreisarchiv) keresik fel. 275

Next

/
Oldalképek
Tartalom