Levéltári Híradó, 8. (1958)
Levéltári Híradó, 8. (1958) 3–4. szám - Jenei Károly: A Magyar–Olasz Bank története, szervezete és iratkezelése / 271–274. o.
Jenéi Károly: A MAGYAR-OLASZ BANK TÖRTÉNETE. SZERVEZETE ÉS IRATKEZELÉSE A Magyar-Olasz Bankot -1920. április 19-én egy szindikátus alapította, melyben Camfllo Casttglione trieszti származású bankár, a bécsi Allgemeine Depositenbank elnöke vitt vezető szerepet Casttglione az első vüágháboru után Közép-Európának egyik pénzügyi hatalmassága volt. aki a háború utolsó éveiben a magyar pénzpiacon is feltűnt Megszerezte a nagy tőkeerőt képviselő Magyar Országos Bank részvénytöbbségét A Magyar-Olasz Bank alapját 11 részvényes vetette meg. Közülük Casttglione 212 500. az Allgemeine Depositenbank 197 500. a milánói Banca Commerciale Italiana 112 500 és a Societa Italiana di Credito Commerciale 45 000 részvényt vásárolt A szindikátus az intézetbe beolvadó két banknak, a Magyar Fakereskedők Hitelintézetének részvényeit 720 000, a Magyar Országos Bank részvényeit pedig 210 000 részvényre cserélte át Valójában tehát Casttglione az uj pénzintézet 1.5 millió részvényéből 620 000 db felett rendelkezett A Magyar Fakereskedők Hitelintézete részvénytöbbsége viszont a milánói Banca Commerciale Italiana kezében volt A Magyar Fakereskedők Hitelintézete vezetői 1919 végén, hogy erdélyi faipari vállalataikat az államosítás alól kivonják a «Foresta Societa Anonima Per L'lndustria Ed 0 Commercio del Legname* nevű holdingnak adták át"favállalataik részvénytöbbségét A holdingban a Banca Commerciale Italiana és Casttglione Jelentős érdekeltséget vállaltak. A Magyar-Olasz Bank anyagi bázisát még szilárdabbá tette, hogy mindjárt alakulásalcor szo* ros érdekközösségbe lépett a Magyar Agrár és Járadékbankkal. Az együttműködés legjobban megmutatkozott a két intézet ügyvezetésének az azonosságában (Éber Antal volt mindkét bank vezérigazgatója) és abban, hogy az Agrárbank valamennyi bankszerű üzletét átadta a Magyar-Olasz Banknak, csak vállalatait és érdekeltségeit tartotta meg. Az intézet első elnöke a szindikátus döntése alapján Casttglione lett Az igazgatóságba 7 olasz, 3 osztrák és 7 magyar pénzembert választottak be. Casttglione 1923 végéig vezette a bankot elnöki minőségben, érdekeltségét is ebben az időben szüntette meg. ügy hogy 1924-ben az egész európai pénzpiacot megrázó bukása idején a Magyar-Olasz Bankkal már alig volt valami kapcsolata. A Magyar-Olasz Bank tekintélyes anyagi erővel kezdte meg működését Alaptökéje a tartalékalappal együtt 493 mülió korona volt a Pesti Magyar Kereskedelmi Bank 315 millió és a Magyar Al" talános Hitelbank 325 mülió korona tökeáUomanyával szemben. A bank több ízben emelte alaptőkéjét, utoljára az 1928. március 12-iki rendkívüli közgyűlés foglalkozott a kérdéssel, mikor az alaptökét 10 800 000 pengő helyett 20 000 000 pengőben állapította meg. A bank üzleti tevékenysége kiterjedt váltók, csekkek és közraktári jegyek leszámítolására, záloglevelek, értékpapírok vételére és eladására, pénzbetétek elfogadására. Jelzálogkölcsönök folyósítására, záloglevelek kibocsátására, mező- és erdőgazdasági birtokok adásvételére, mező- és erdőgazdasági, ipari, kereskedelmi és közlekedési vállalatok létesítésére, hiteligényeik kielégítésére. A bankszerű üzletág mellett vállalatok alapításával és finanszírozásával is foglalkozott Működésének első éveiben jelentős érdekeltségei voltak. Az alapítás évében megszerezte a Hazai Fatermelő rt, a Neuschlosz-Lichtig Repülőgépgyár és Faipar rt, a Schlick-Nicholson gép-, vagon- és hajógyár rt és a Magyar Belhajózási rt részvénytöbbségét Megalapította a Nemzetközi Vas- és Fémkereskedelmi részvénytársaságot 1921-ben más pénzintézetekkel együttesen, szindikátusban megvásárolta az Első Magyar Általános Biztosító Intézet és a Magyaróvári Ipartelepek rt részvényeit 1924-ben részt vett a Societa Veneziana Alberghi del Carnaro alapításában. Bírói árverésen értékes abbaziai és lovranai szállodák kerültek tulajdonába. 1925. december 18-án magába olvasztotta a Magyar Agrár és Járadékbankot amivei tekintélyes érdekeltségek és kitűnő jövedelmet biztosító helyiérdekű vasúti vállalatok birtokosa lett Az 1929-1930. évben bekövetkezett gazdasági válság döntő fordulatot idézett elő a bank pénzügyi politikájában. Az ipar finanszírozása területéről rokozatosan visszavonult és működését csak a szorosan vett banküzletekre korlátozta. így akarta elejét venni annak, hogy anyaintézetét a legcsekélyebb mértékben is károsodás érhesse. Hosszúlejáratú érdekeltségein ezért néhány év leforgása alatt túladott Eladta értéken alul abbaziai szállodáit, 700 holdas kecskeméti szőlőgazdaságát Sorra 271
