Levéltári Híradó, 8. (1958)

Levéltári Híradó, 8. (1958) 3–4. szám - Tájékoztató a magyar levéltárak tudományos tevékenységéről / 260–270. o.

sen 468 szerzői ivén Jelent meg. A Történeti Statisztikai Közlemények 1957 óta jelenik meg. Eddigi egyetlen évfolyama sokszorositásban jelent meg. kereskedelmi forgalomba nem került, előállítását a LOK, tiszteletdijait a Központi Statisztikai Hivatal Könyvtára fedezte. Az 1957. évi évfolyam ítb. 35 szerzői iv terjedelmű volt Folyóirataink proíijja világos. A Levéltári Közlemények profilja az előbb felsorolt hét tudományágból tevődik össze, ezen túlraenőleg könyv- és folyóiratszemlét is ad, utóbbit a Magyarországra Járó összes külföldi szakfolyóiratról. - A Hiradó eredeti cikkei a levéltári munka gyakorlati részével foglalkoznak elsősorban (itt kerülnek közlésre a külföldi tanulmányutakról szóló beszámolók is). *Figyelő» rovatában pedig egyes fontosabb külföldi folyóiratcikkek részletes ismertetéseit adja. BibliográHai rovata a Magyarországra Járó külföldi szakfolyóiratok folyamatos, teljes bibliográfiáját közli. Ez a folyóirat közöl egyúttal fordításokat is a szovjet és népi demokratikus irodalomból, köztük egyre több közvetlenül történettudományi vonatkozásút is. - A Törtéueü Statisztikai Közlemények profilja magától adódik. A fentiekben ismertetett profiljuk révén e folyóiratok - véleményünk szerint - szintén hozzájárulnak a hazai történettudomány fejlődéséhez. A Levéltári Közlemények és a Töríéneü Statssükai Közlemények annyiban, amennyiben az általuk képviselt történeti tudományszakok, - a Hiradó anynyiban, hogy cikkei és külföldi ismertetései révén levéltár osaiiAérdeklödését az egyre Igényesebb levéltári munka felé tereli s alkalmas segédanyagot ad a folyamatban lévő levéltári »uii)cáfc tónál színvonalasabb elvégzéséhez. Mindhárom folyóiratunk külföldi fogadtatása is kedvező. Több népi demokratikus or.ozág (Csehszlovákia, Lengyelország. Bulgária, NDK) levéltári szaksajtója is rendszeresen közli ismertetésüket. Az egyik legtekintélyesebb nyugati levéltári szakfolyóirat, az Archfvalische Zeitschriít is rendszeresen és elismerően ismerteti folyóiratainkat Folyóirataink egyre több külföldi cserepartnerrel teremtenek összeköttetést: ez év második Telében a külföldi cserekapcsolatokba illetve a nemzetközi kereskedelmi forgalomba való rendszer?s bevezetésük lesz íőfeladatunk. Levéltár ügyünk külföldi ismertetését, propagálását megfelelően látják el. bár kétségtelen, hogy a nyelvi nehézségek - az idegen nyelvű tartalmi kivonatok ellenére is - tüzetes tanulmányozásukat eléggé megnehezítik. 1956 közepe óta az állami levéltárak tervmunkájában a már említetteken tulroenöleg helyet foglalhatnak a helytörténeti kutatások is. Vidéki levéltáraink természetes munka-e'üieie ez s a csatolt jegyzékben felsorolt nagyszámú ilyen jellegű publikáció - főleg persze kisebb újságcikkek, brosúrák formájában - mutatja, hogy levéltárosaink ezen a területen valóban megíe;eM'i aktivitást is tanúsítanak. Az ilyen irányú munkálatok közül azonban néhányat különösen ki lehet emelni: a Budap ?st történetét feldolgozó munkát, az újonnan elkészült vasmegyei monográfiát, és a Somogyi Almanach néven megindult helytörténeti és helyismereti vállalkozást: mindháromnak szervezéséin tevékenyen vesznek részt a levéltárak. Az elsőnek szerkesztőbizottságában van képví,?^!^ ? főváros levéltára, az utóbbi kettőnek szerkesztője maga a levéltáros, A soproni helytörténeti munkák (utolsó 100 év története,. Soproni Szemle, középkori okmánytár folytatása) szerkesztésébeu. készítésében és lektorálásában ugyancsak részt vesznek levéltárosok. Áttekintve azonban a csatolt jegyzékeket, kétségtelenül megállapíthatjuk, hogy a magyar történettudomány fejlődéséhez az utolsó 3 évben levéltárosaink legközvetlenebbül általános történeti feldolgozó munkájukkal járultak hozzá. Ez a feldolgozó munka korábban összeíogoüabb volt; üt csak az egyetemi tankönyveknek részint írására, részint előtanulmányainak készítésére, réssiní lektorálására, azonkívül az első parasztságtörténeti monográfia-sorozatra gondolunk. E munkák megszűntével azonban a levéltárosok feldolgozó tevékenysége, melyet e célok még ősszelogtak, meglehetősen szétágazóvá vált. megfelelően a kinálkozó publikációs lehetőségeknek. Levéltárosaink igy jelenleg a tudomány legtávolabbi területejji is érdekelve vannak s e munkájuk során számos általános történeti publikáció született meg akár a politikai történet akár a gazdaságtörténet, hadtörténet jogtörténet irodalomtörténet technikatörténet, művészettörténet stb. területeit nézzük is. Az e területen kifejtett levéltárosi tevékenység bővebb értékelésével itt nem kívánunk foglalkozni, ugy véUük azonban, hogy mindez világos bizonyítéka annak, hogy levéltárosaink általában az egyéni feldolgozó munkában is igyekeztek felzárkózni más területen dolgozó történész-kollégáik mögé. - Mindez áiiaiában indokolja azoknak a törekvéseknek jogosultságát amelyeknek eredményeképpen 1957 eíeje óta a 268