Levéltári Híradó, 8. (1958)

Levéltári Híradó, 8. (1958) 1–2. szám - KÜLFÖLDI LEVÉLTÁRI SZAKKIADVÁNYOKBÓL ÁTVETT CIKKEK - Sznliko, T. G.: Az állami levéltárak útmutatói összeállításának módszertanáról: Isztoricseszkij Arhiv, 1957. 4. sz. / 163–174. o.

ugyanennek a hivatalnak a «FőIdjavitási részlegéi*, a «Be- és kivándorlási ügyek vezetője melletti statisztikai osztályt* és másokat Ezenkívül hangsúlyoznunk kell, hogy a csoportos íondleirást alkalmazó levéltárak közül az adott csoport valamely meghatározott íondjának ügyeit és dokumentumait egyetlen egy levéltár sem annotáltai e tekintetben az összes levéltár csupán a dokumentum-típusok megnevezésére korlátozódott Jé levéltári útmutatókban a fond ok csoportos jellemzésének alkalmazását korlátozni kell azért is, mert a fondcsoportok egyidejű annotálásának elve maga arra %2^ tőnöz, hogy a leírásokban a dokumentumoknak ne a tartalmukról, fajtáiról beszéljünk, hanem ahogyan ez be is következett mindazon levéltáraknál, amelyek csoportos annotációkat készítettek. Olyan fondokkal, melyeknek azonos fajtájú dokumentumaik vannak, gyakran találkozhatunk, azonban rendki* vül ritkán fordul elő, hogy azonos tartalmuk is legyen és még ez is csak viszonylagos azonosság. Áz útmutató használatának megkönnyítésében nagy szerepe kell hogy legyen a tájékoztató apparátusnak, azonban egynémely levéltár erről megfeledkezett A CGVIA mutatója például teljesen a tájékoztató apparátus nélkül jelent meg» A CGAQfi megelégedett azzal, hogy összeállította a fondleirásokban emiitett intézmények, szervezetek, kongresszusok és konferenciák jegyzékét miközben az intézmények elnevezéséi rövidítéssel közölte, a rövidítések feloldása nélkül (például <Cunt*, «Cusztran», íCentrokreszU, iCentroszekcíja* ). A CGAKA lehetőnek tartotta azt hogy csak a rondleirásokban említett katonai egységek, részlegek és intézmények megnevezésének jegyzékét dolgozza ki. A , Szovjetunió többi központi állami levéltára az útmutató tájékoztató apparátusának összeállítását sokkal komolyabb feladatnak fogta feli név- és tárgyHematikai mutatókat állítottak össze, sőt egyes levéltárak ezenkívül még földrajzi mutatókat is. A CGIAM és CGALI névmutatói minden magyarázat nélkül lettek összeállítva, vagyis, csak a családnév ós a keresztnevek kezdőbetűi vannak megadva. Utóbbiak egyébként néha össze vannak keverje (CGJAM) és gyakran egyszerűen hiányzanak. A.CGADA a családnév és a kezdőbetűk mellett közli az emiitett személyek társadalmi és szogálati helyzetéről szóló adata- j kat azonban ez az elv nem következetesen van érvényesítve. Természetes, hogy a magyarázatokkal ellátott névmutató jobb, mint a magyarázatok nélküli, azonban meg kell állapodnunk összeállításának elveiről. Hogyha például szokás a mutatóban az &• lető személy családi neve mellett feltüntetni az illető állását is, ugy határozottan dönteni kell arról, hogy melyik legyen az: az-e, amit az illető a leírásban említett dokumentumcsoport összeállításának pillanatában betölt vagy az, amelyről személye közismert vagy pedig mindkettő egymás mellett A tárgyHematikai mutatóknál ugyanezt - összeállításuk közös irányelveinek hiányát, nem kellő átgondolását és a kutatók érdekeinek ügyeimenkivül hagyását * tapasztaljuk. Az ilyen adatok a GGIAM I és CGADA útmutatóiban eléggé vérszegények- két-háromszáz szót különböző megnevezést és íogafc mat ölelnek fel, ami a kutatót távolról sem elégítheti ki. A CGADA útmutatójában mondhatni hogy véiefr lenszerü szavak szerepelnek, például «rejtett kincsek*. < sáska*,, mitológia*, ugyanakkor nem szerepelnek olyan szavak, mint a < felkelések*, «zavargások* Cv-agy le,;alább «lázadások»

f *zendülések*)'* Itt találkozhatunk néhány dokumentumfajta megnevezésével is, azonban a kutatók számára oly fontos dokumentum-fajtákról, mint amilyenek például a memoárok és naplók* itt említés síncsen, £ jegyzékben intézmények neveivel is találkozunk, azonban az útmutatóban emiitett összes intézmények nevei itt távolról sem szerepelnek. így például a minisztériumok kimaradtak, bár a levéltár még olyan toa dókat is őriz. afiielyek a minisztériumi megnevezést viselik,, A CGIAL tárgyHematikai mutatójában talá?* lünk olyan szavakat mint «pápai bulla*. • tűzijáték ok*, «álarcosbáiok», azonban hiányoznak az olyan szavak, mint * párt** * agitáció és propaganda*, ^felvonulás*, •titkos politikai társaságok*, <körök», •forradalmi demokraták*, <narodnyíkok*. lirodalom* és mások. A levéltárak útmutatóiban a tárgyHematikai apparátus szegényességének az is oka, hogy a íondók annotálása többnyire nem tartalmuk, hanem a dokumentumHfajták szerint történt s kevés figyelmet szenteltek arra, hogy feltárják azon dokumentumok tártaimat amelyek visszatükrözik a íor* radalmi eseményeket a párt és a néptömegek szerepét hazánk történetében. Éppen ezért van az hogy a CGIAL utmutatójáb'an a tboisevikok* szó egyáltalán nem fordul elő, igen ritkán van megem ütve az.tQSZDMP* (oroszországi Szociáldemokrata munkáspárt), a felkelések közül pedig csak az 1946-os középázsiai telkelés van megemlítve* Lásd az említett mutatóban, 351. old,, 172