Levéltári Híradó, 8. (1958)
Levéltári Híradó, 8. (1958) 1–2. szám - KÜLFÖLDI LEVÉLTÁRI SZAKKIADVÁNYOKBÓL ÁTVETT CIKKEK - Jakó Zsigmond: Az oklevélírások fejlődése Erdélyben a XII–XV. században: Documente privind istoria Romînici Vol. I. Bucuresti, 1956. / 123–162. o.
m. A JÖVŐ FALADATAI A fentiek során többizben hangsulypztuk asokat a nehézségeket, amelyek jelenleg lehetetlenné teszik, hogy a romániai latin irásfejlődés egészéről kerek képet lehessen adni. ügy véljük, hogy befejezésül rá kell mutatnunk azokra az utakra-módokra is. amelyeknek a segítségével - véleményünk szerint — az emiitett ak;adáiyok leküzdhetők és latin paleográfiánk korszerű szintéziséhez az előfeltételek megteremthetők lennének. 'Mindenekelőtt az ország egész területén használatban volt humanista és újkori irásváltozatokról (oklevél- és könyvirások változatairól egyaránt) legalább annyira részletes összeállítást kellene készíteni, mint amilyent az Erdélyben divatozott gótikus oklevélírások variánsairól ebben a tanulmányban magunk igyekeztünk nyújtani. Ennek az elemzésnek a során, szinte minden külön munka nélkül Összekerülne egy olyan hasonmásgyüjtemony anyaga, mely a romániai latin írásoknak valóban a legjellemzőbb változatait tartalmazná. Ennek a két feladatnak a megoldása aztán biztos kiindulási alapot jelentene-a további paleográfiai részletkutatás ok számára. Ezt az alapvetést ugyanis a legkülönbözőbb írástörténeti vizsgálatok kellene kövessék, amelyeknek az írásoktatás fejlődését az írástudás elterjedésének az útját, módját és ütemét, az írás társadalmi szerepének koronkénti változásait, az Írástudó réteg társadalmi eredetét, műveltségét, szerepét és helyét az egyes korok társadalmában, a világi írástudó réteg kialakulásának a műveltség, az irodalom jellegére gjakeröU hatását, stb„ stb. kellene rendre felíárniok. így lehetne aztán a siker reményével nekivágni annak az egész paleográfiai kutatásunk szempontjából központi jelentőségű kérdésnek, hogy az ország területén egykor párhuzamosan használt cyríIL görög és latin Írásrendszerek miként befolyásolták egymás fejlődését milyen hatásokat gyakoroltak egymásra és általában az íráskultúra alakulására. Csak miután így töviről-hegyire megismertük irásfejlődésünk belső kérdéseit, láthatnánk neki egyrészt a honi paleográfiai sajátosságok kielemzéséhez, másrészt viszont cyrill, görög vagy latin irásíejlődésünknek az illető irásterület és Íráskultúra egészébe való beleíliesztéséhez. A Román Népköztársaság esetében tehát bonyolítja a latin paleográfiai kutatásokat az is, h-ogy értékeléseinkben, megállapításainkban többnyire számolnunk kell a két másik írásrendszer jelenlétével is. Éppen ezért a latin paleográfiai kutatások virágzása a Román Népköztársaságban kötve van a cyrill és a görög paleográfiai kutatások egyidejű fellendüléséhez, paleográfusainknak a korábbinál jóval szorosabb együttműködéséhez, - tekintet nélkül arra, hogy azok a három írásrendszer közül melyiknek a területén dolgoznak. Mindezeket a felsorolt feladatokat azonban ku-iatói-nk összefogva is aligha oldhatják meg, ha nem keresnek kapcsolatot a szomszéd országoknak hasonló feladatokkal viaskodó paleográfiai kutatásával. Nem téveszthetjük ugyanis szem elől sohasem.'hogy a Román Népköztársaság cyrill, görög és latin írásbelisége három különböző hatalmas írásiérületnek csak egyetlen része, s ennek a sajátosságai a többi részek és az irásterület egészének az ismerete nélkül, helyesen nem értelmezhetők. Saját területünkön sem juthatunk tehát kellő ütemben előre, ha munkánk közben nem igyekszünk kapcsolatot teremteni szomszédaink hasonló-törekvéseivel. Ennek az együttműködésnek a szakirodalom minél ^hiánytalanabb megszerzése mellett egyik legtöbb haszonnal kecsegtető változata lehetne az összehasonlító paleográfiai anyag minél kiterjedtebb méretű cseréje. Amit ugyanis korábban a költséges facsimilékkel csak rendkívüli anyagi áldozatok árán lehetett volna megvalósítani, ugyanaz a cél manapság a mikrofilmek segítségével egészen könnyen és olcsón elérhető lenne. A teendőknek ez a nyers felvázolása is sejteti, hogy mennyi előmunkálat, részletkutatás szükséges még a romániai latin paleográfia korszerű szintézisének az elkészítéséhez. Ha e tanulmány valamivel is hozzájárult az előttünk álló nehézségek és az ezek leküzdéséhez szükséges teendőknek a tudatosításához, akkor, minden csonkasága és egyenetlenségei ellenére is, alérte a célját 150