Levéltári Híradó, 8. (1958)

Levéltári Híradó, 8. (1958) 1–2. szám - KÜLFÖLDI LEVÉLTÁRI SZAKKIADVÁNYOKBÓL ÁTVETT CIKKEK - Jakó Zsigmond: Az oklevélírások fejlődése Erdélyben a XII–XV. században: Documente privind istoria Romînici Vol. I. Bucuresti, 1956. / 123–162. o.

J é g y z etek + E tanulmány a szerző Paleograíia latina cu reíerire la Transilvania (sec. XH-XV.) cimü és a Documente privind istoria Rominiei. Introducere cimü kiadványban (Bucuresti, 1956. I. 169-278.) román nyelven megjelent dolgozatának egyes fejezeteit tartalmazza eredeti szövegezésében. Magyarul nem kerülnek közlésre azok a részek, amelyeknek a dolgozathoz való kapcsolását az idézett oklevéltár bevezetésének sajátos szükségletei kívánták meg. A kihagyott részek az oklevelek külalakját és a szöveg külső elrendezését (184H.90), a röviditésí rendszereket (220224). a számok jelölését (224-222), az írásjeleket (222~223) és a pápai oklevelek írását (223227) tárgyalják erősen összevont tormában. Megjegyezzük, hogy a Román Népköztársaság Akadémiája idézett íorráskiadványának C. jelzésű erdélyi sorozatában (melyet a továbbiak során DocRomTr^nak rövidítve idézünk) eddig a következő kötetek jelentek meg: Xh-XIII. századból MI (Bucuresti 1954-1952). a XIV. századból I—IV (1350ig terjedően, Bucuresti, 1953-1955). E mü idézése esetén a cim rövidítése után következő első római szám a századot, a második a kötetet míg az arab szám a lapot jelöli. 1. Manuál de paleograíie latina. BucurestHasX 1938. 248 1. +8 oklevélhasonmás. 2. A könyvírás okkal nem kívánunk foglalkozni, mert az eddigi kutatás a legelemibb feltételeit sem teremtette meg annak, hogy ezeket az irásemlék^ket szintén bevonhassuk az erdélyi fejlődés vizsgálatába. Még az sem tisztázódott, hogy a rendkívül gyér emiékanyagból mi is tekinthető kétségtelen bizonyossággal helyi produktumnak. Ez a hiány azonban nem befolyásolja lényegesen vizsgálódásaink eredményeit minthogy a kodexirások mennyiségileg eltörpülnek az okleveles írásbeliség méretei mellett Keleteurópa latin kultúrájú területein és a helyi fejődést is sok• kai kevésbé tükrözik, mint az élő joggyakorlattal szoros kapcsolatban álló oklevelek. 3. Az iróhártya készítésére, használatára, elterjedésére vonatkozóan 1. Leo Santiíaller, Beitrage zur Geschichte der Beschreibstoffe im Mittelalter. Mitteilungen des Instituts für österreichische Geschichtsforschung. Ergangzungsband XVI (1953). Helt 1,77-115. - Wílhelm Vattenbach, Das Schriítwesen im Mittelalter. Leipzig, 1873,93-103 (ezután: Vattenbach. Schriítwesen). - Cesare Paoli-Karl Lohmeyer, Grundriss zu Vorlesungen über lateinische Palaographie und Urkundenlehre, innsbruck, 1889-1900. II. 55-67 (ezután: Paoli). 4. Olasz hártyák; Bánffy-cs. Ivt az RNK Alcadémiája kolozsvári Történeti Levéltárában (volt Erdélyi Nemzeti Múzeum Levéltára - ezután; Tört Lvt) 1292. 1377. V. 30. - Vesselényi~cs. zsibói lvt (uo.) 1414. IV. 19. - Gyulay és Kuun-cs. lvt (úo) 1443. III. 14. 5. A magyar nyelvű forrásokban emlegetett «kutyabőr* sem jelent az előbbiektől különböző iróanyagot A magyar szóhasználat a bőrnek a hus melletti (tehát az írásra használt) rétegét nevezte így. Vö. Perger János, Bevezetés a diplomatikába. Pest, 1821. I. 151. - Szentpétery Imre, Magyar oklevéltan. A magyar történettudomány kézikönyve 11/3. Budapest, 1930. 10. (ezután: Szentpétery, Okit) - Megjegyzendő, hogy e kifejezés a régi román nyelvben szintén ismeretes volt bizonyára azért, mert az iróhártyát Moldva és Havasalföld oklevelezöi elsősorban Erdélyből szerezték be. A cimpulungi ferencesek okleveleinek jegyzékében fordul elő az alábbi szöveg: ^privilégium de pielle de kinye Michaelis Radu voda. 1657. «Studü 1957. 5. sz. 194. 6. Hajnal István, Írástörténet az írásbeliség felujulása korából. Budapest 1921.51 (ezután: Hajnal, Irásörténet). 7. Vö. Csontosi János, Adalékok a magyarországi XIV-XV, századi könyvmásolók és betüfestök történetéhez. Magyar Könyvszemle 1879. 42-59. 134-149. 297-305; 1881. 247-254. - Berkovits Hona, A magyar miniáturaíestészet kezdetei. Az Árpádkor. Magyarságtudomány 1942. 485-519. - Uő.: Kolostori kodexfestészetünk a XIV, században. Magyar Könyvszemle 1943. 347-362. -