Levéltári Híradó, 8. (1958)

Levéltári Híradó, 8. (1958) 1–2. szám - Vörös Károly: A magyar állami levéltári fond fondjegyzékének elkészítése / 107–120. o.

s az egyházi egyesületeknek fondjai, az egyházi Jellegtől függetlenül a maguk megfelelő fondcsoporiíába (4, 44, 42. 9) osztandók be. Ide osztandók viszont a volt híteleshelyi levőitárak anyagai. ad 45; Személyi fondok csoportjába csak tisztán személyes Jellegű anyagot szabad beosztani - ha a személy az iratokban kifejeződő tevékenysége valamely hivatalhoz (hivatali hagyaték), kereskedelmi stb. vállalkozáshoz, mezőgazdasági üzemhez, egyházi szervhez stb. kapcsolódik, az anyagot ott kell Jegyzékbe venni, az ott előirt Jegyzékelési szintnek megfelelő szinten. - Ide kell venni azonban az un. családi levéltárakat is, tehát az olyan íratok összességét, melyek ugyanazon család több generáción át végzett iratképző tevékenységének eredményeképpen alakultak ki, a birtokukban volt mezőgazdasági üzemek irataival együtt. ad 47 : A Tanácsköztársaság működése során keletkezett szervek iratanyaga elvben mindenütt külön íondnak tekintendő. Ebbe a csoportba azonban csak olyan fondokat kell beosztani, melyek irattárilag Jelenleg is ténylegesen el vannak különítve. Polgári kori szervek fondjaiba beolvasztott tanácsköztársasági szervek után tehát a munka e fázisában külön nem kell kutatni. Minden csoportot, a jegyzékben uj lapon kell kezdeni (anélkül, hogy a fondok sorszámozá* sát is újból kezdenőkh A fenti tagolás kizárólag a könnyebb áttekinthetőség céljait szolgálja, tehát ebben a munkafázisban nincs szükség arra, hogy valamely íondnak csoportba sorolásánál jelentkező esefleges problémák esetén a levéltárvezető különösebb elvi megfontolásokat tegyen. Ha valamely fond anyaga nem egyértelműen osztható be egyik vagy másik csoportba, akkor valamelyikbe ugy ossza be, hogy a fond cime elé a jegyzék margójára piros ceruzával ?*et tesz. 4. Ha valamely gazdasági szerv iratanyagánál a levéltárvezető - tekintettel az anyag forrásértékére vagy mennyiségére * állagszinten való számbavételt javasol dd. 111/3 pont), a jegyzékbe az ilyen fond cime után piros ceruzával tegyen + jelet 5. A jegyzék 3 példányban készítendő, melyből kettőt a LOK-nak kell íelküldeni, egy pedig a levéltárnál marad. A jegyzékhez szükség esetén csatolható a fondjegyzék megfelelő számaira hivatkozva egy olyan másik jegyzék, mely az egyes fondok kialakításával kapcsolatos esetleges megjegyzéseket vagy problémákat mondja el. Ezt azonban csak valóban a legindokoltabb esetekben kell alkalmazni, 6. A jegyzék beküldésének határideje -1958. május 4. A jegyzék elkészítése ezen idő alatt a levéltárak központi feladatának tekintendő s a határidőre történő elkészítés érdekében minden más, nem halaszthatatlanul sürgős munkát el lehet halasztani. Ha a jegyzék elkészítése során bármilyen probléma merülne fel, ez a LOK-nak azonnal jelentendő. Kívánatos azonban, hogy ezeket a problémákat a lehető legkonkrétabb formában megfogalmaz* va, juttassák el a LOK-hoz, hogy arra minél egyértelműbb és világosabb választ lehessen adni. XXX ÚTMUTATÓ a feudális és polgári kori törvényhatóságok és megyei városok levéltáraínak fond okra és állagokra történő tagolásához Az alább következő útmutató szemponUait a törvényhatóságok és megyei városok levéltárainak íondokra és állagokra tagolásánál a lehető legmesszebbmenőén be kell tartani. Törvényhatóságnak ÜL megyei városnak tekintendő minden -1949. január ión ilyen elnevezés alatt fennállt szerv tekintet nélkül korára vagy korábbi Jellegére. Nem vonatkozik azonban az útmutató hatálya Budapest székesfőváros levéltárára, Valamely törvényhatóság (vármegye, thj. város

1 il!. megyei város) levéltárába tartozónak szigorúan csak a törvényhatóság (vagy megyei város) mint autonóm testület 'illetve a törvényhatóság élén álló főispán) áltál létrehozott, általa választott vagy kinevezett fizetett és elsőfokon neki íelelős szervek és személyek működése során keletkezett iratanyagot lehet tekinteni. — Nem tartoznak te446