Levéltári Híradó, 8. (1958)
Levéltári Híradó, 8. (1958) 1–2. szám - Vörös Károly: A magyar állami levéltári fond fondjegyzékének elkészítése / 107–120. o.
hát 3 törvényhatóság levéltárába a területén működő, da a fan! ismérvek által meghatározott kére* ttkés kívülálló szervek Vagy személyek iratai, még akkor sem, ha a törvényhatóság ezek íelett v* Samilyen felügyeleti Jogot gyakorol. Nem tartoznak tehát a törvényhatóság vagy a megyei város levéltárába a községek iratai még akkor sem, ha például valamely thj. vagy megyei városhoz kőa^ sőgel csatolnak hozzá, ebeseiben az illető község fontíja niftt község! fond, iezárul. h Valamely, törvényhatóság (vármegye vagy város) feudáliskori, 4848-t aí záruló iratainak tagolására, kötelező sémát előírni nem lehet Elvben az Iratanyag fond okra maid állagokra tagolásának -alapja ugyanis a külön fondképző személy vagy szerv (állagoknál ennek külön funkciója) kell hogy legyen. A törvényhatóságok levéltáralt azonban a feudáliskor utolsó évtizedeiben* Mária Terézia, majd II* József korától kezdve többizfoen is nagy rendezéseknek vetették alá melyeknek során a rendezők a régi Iratanyag esetében számukra már semmiseié gyakorlat! érdekkel nem biró régi szervezet, nyomait nem egyszer teljesen megszüntették, s az anyagot az akkori ügyviteli érdekeknek megfelelően tárgyi csoportokba olvasztották össze, általában nem véve tekiníeibe a hajdani fond* képző'által meghatározott prevenienciát Az igy kialakított rendszerek pedig a rendezők egyéni et : képzelöset szerint levéltáranként változók lévén, nyilvánvaló, hogy m Iratanyag tagolására ma köv telező előírást adni már nem lehei Szert a munka ezen fázisának során a törvényhatóságok feudális levéltáraiban kötelezően csak azi lehet előírni, hogy minden szervezetileg és irati&?ílag jelenleg is különálló iralcsoport * amennyiben az fond vagy állag <* a Jegyzékben önálló tételként vé* tes'sék Fel* •. Hogy mit kell egyáltalán szervexwöleg és iraüárüag különálló ir alcsoportnak tekintem, s e fa g almon belül mit keil fond ként és mit állagként felvenni, annak elbírálásánál az alábbiakat kell szem< előíí tartani. !«, (Szervezetileg és irattá Hl ag különálló jr alcsoportnak káli tekinteni minden olyan irategyül* test j a) melyet vagy kifejezettén már a címben is .megnevelve vagy - ha a címben ki nem is fejezve, de valóságban mégis - valamely meghatározott személy vagy szerv vagy annak szervezeti részlege hozott létre, (Például; közgyűlési iratok, megyei adószedő iratai tanácsülés! jegyzőkönyv,, kolerabizottság iratai. JL Y íőszolgaöiró hagyatékában talált iratok, városi vasárbizottság iratai stbJ b) mely gyűjtemény vagy melynek, ^ ha külön fond- vagy állagképzője nem állapítható is meg, - de saját külön jelzetelése (esetleg segédlete Is) Van, (Például, a törvénykezést és közigazgatása iratanyag l\, Jéz«ef kori szétválasztása során a t megye előtt folyt perenkivüli eljárási iratokat általában jellegük szerint különböző csoportokba, külön-külön jelzeteivé rendezték (pL Reversale?. Testunoniaies. Öonationes* *» vö. a rendelet , 2/a példáját)o Ilyennek tekinthetők * különböző formai sorozatok is. mint pL l.-^qiimiener&aíia, Cameralia, Benigna mandaia. Relationes stb,, --- ha külön jelzet r< ük van.Ilyen szempont ból szerkezetileg és irattáritag különálló egységként tekintendő *pl, valamely város un. lítkos levéltára is* melynek szintén megvolt a maga külön belső rendszere*) e) melynek, ha külön jelzetei nincsenek is, * de beimé az iratok valamely olyan önálló egységes rendszer szerint vaunak elhelyezve, mely jelzetek nélkül is kifejeződik. í (Például f Ilyenek ? meghatározott ír altípus okból álí'*.. AB#rendb« "'agy terűiéit alapon vagy időrendben vagy ennek különböző kombináció! alapján ösazeil -ts söpörtök, melyeknél \ maga a rendszer teszi feleslegessé a külön Jelzeteiést WU» községek AB/^rendjébe s ezen belül időrendbe rendezett adóösszeirások vagy urbáriumok t városnegyedek szerint rendtr aeíí telekkönyvek,, A80-kendben rendezett v?or f : a-e'f :.<.<. H7.
