Levéltári Híradó, 8. (1958)
Levéltári Híradó, 8. (1958) 1–2. szám - Vörös Károly: A magyar állami levéltári fond fondjegyzékének elkészítése / 107–120. o.
b) valamely szerv valamely kérdés megvizsgálására vagy intézésére kiküldött egy alkalmi' bizottságot, albizottságot, választmányt előadót vagy létrehozott egy külön átmeneti rereraturát s az ennek működése során szervesenüétrejött iratanyagot a bizottság, előadó stb. tevékenységének befejeztévé*" saíáí levéltárába olvasztotta be. (így jöttek létre például, a csaknem minden vármegyei levéltárban megtalálható inszurrekclonális iratok • az inszurrekció ügyeinek intézésére a megye egy állandó bizottságot küldött ki, mely saját hatáskörében,, saját számok alatt levelezett és irattározott majd pedig működésének végén irar tait jelentésével együtt, ennek mellékleteiként bemutatta a közgyűlésnek, mely levéltárba tétette. Ilyennek tekinthetők főleg a régebbi időkben az úgynevezett hivatali hagyatékok is. az «NN alispán iratai*, vagy «XY íőszolgabiró iratai* cim alatt őrzött gyűjtemények is.) C) Valamilyen alkalmi célra egy szerv működése során ennek regisztraturájából kiemeltek meghatározott tárgyú iratokat s azokat később sem nem reponálták, sem újra nem jelzeteitek. ^Hyen küiön csomót levéltáraink mind a feudális, mind a polgári korból igen sokat őriznek. •Vasútépítési iratok* «X és Y községek határpere*. <Alispáni hivatal irószerfogyasztása*. *B község leégésével kapcsolatos iratok*, és más hasonló cimek alatt Mindenesetre gondos vizsgálatnak keli alávetni őket" mert lehet hogy egyesek valóban valamilyen külön bizottság vagy választmány iratai. Ha ilyenek, külön állagként kezelendők, ha nem*-nem kell őket külön jegyzékelni. Világos, hogy mig az A)~B) ecetben joggal beszélhetünk állagról - mivel annak legfontosabb ismérveivel az így kialakított iratcsoportok rendelkeznek -* a O eselben elvileg egyszerű reponendáről van szó., melyet kezelhetünk ugyan továbbra is külön, de a íondjegyzékbe külön állagként felvenni nem lehet, d) Amennyiben tehát *» az alább konkréten felsúrolandó esetekben - valamely fond állagokra való bontása is szükségessé válik, minden ilyen fondot gondosan felül kell vizsgálnunk, vajon vannak-e bennük állagnak tekinthető részek. Ezen íondok minden állagát az iratok tartalmában is kifejeződő sajátos külön funkciónak ellátására a fondképző szerven belül létrehozott szerv neve - esetleg az.irattipus neve - alatt kell felvenni a szerv nevéhez hozzátéve az «iratai» szót ** eseleg az irattipus nevét Tartalmi alapú megjelölés tehát itt sem használható. (Helytelen cím például; KB ingatlanforgalmi iratai. - Helyes cim; Pest-Pilis^SolHüskun vármegye közigazgatási bizottsága, gazdasági albizottságának iratai. Helytelen cím . insurrecttonalia. n Helyes cim. ^ala megye insurrecüonális deputatiojának jegyzőkönyvei ős iratai. Helytelen cím : Erdészeti üzemtervek - Helyes cim ; X. vármegye közigazgatási bizottságának erdészeti albizottsága-' erdészeti üzemtervek. Helytelen cím Képviselőválasztást névjegyzékek - Helyes cim ; N. vármegye törvényhatósági bizottsága központi választmánya, képviselőválasztás} iratok és névjegyzékek stb., stb.) m. 4 felső- és középfokon működött államhatalmi, államigazgatási és igazságszolgáltatási SZÍ vek iratanyagát fond- és állagszinten, minden egyéb szerv vagy személy iratanyagát csupán íondsziöten kell számbavennt • . 1„ Alz áliami levéltárak viszonylatában állagszinten számbaveendő szerveknek tekintendők az 1949. január 4-én ilyenként működött törvényhatóságok és megyei városok, (<t95(Mől megyék és -»» alárendeltségi fokra való tekintet nélkül ** városok) valamint azon középfokú államigazgatási szervek, melyeknek közvetlen felső szerve minisztérium vagy más országos főhatóság volt. Az e fogalom alá tartozó szervek pontos megállapításához •* a törvényhatóságok szervezetének s fondjának belső tagozódására vonatkozóan'csatolva megküldött útmutatón kívül, - esetleges kétségek esetén, felhasználható a LOK által kiadott a polgári kori törvényhatósági közigazgatást tár443