Levéltári Híradó, 7. (1957)
Levéltári Híradó, 7. (1957) 1–2. szám - Tollas Béla: A Ráday Levéltár kecskeméti fiókja: Reformárus Egyház, 1956 / 79–85. o.
Polgár Mihály, a későbbi püspök, lelkipásztorsága idejéből maradhatott a kecskeméti iratok között a következő cimet viselő napJó:% «A Dunamellyéki Főtisztelendő Egyház-Kerület Tudományos Bizottságának Jegyző Könyvet. A Tudományos Bizottság 4836. és 37. évekből mindössze két gyűléséről felvett, iskolaügyekkel foglalkozó jegyzökönyvén kivül a napló többi részét a jogakadémia tanáriszékének as 4868-4870. években hozott határozatai, végül pedig a főiskola tápintézete részére befolyt adományok kimutatása tölti ki. (Ez as iratanyag 6 kötet és 40 csomó.)A levéltár egyik legszínesebb és legérdekesebb része a kecskeméti főiskola szervezésére, építésére és a teológiára vonatkozó anyag. Bár tárgyánál fogva a kollégiumi levéltárhoz tartozna, ugy látszik azonban, hogy mivel legnagyobb része as egyháznak a kollégiumért, illetve a teológiáért y;aló küzdelmeit foglalja magában, azért már régebben az egyházközség levéltárában nyert elhelye zést, ahol a mostani rendezés alkalmával is meghagytuk. Megható bizonyítékai tárulnak elénk az iratokból annak az áldozatkészségnek, amellyel a kecskeméti reformátusság főiskolája és benne a teológia érdekében mindenkor viseltetett. Az egyik irat arról számol be, hogy egyetlen napon 50 ezer forintot adott össze Kecskemét református népe a teológia fenntartására. Az 4800-as évek kezdetétől Kecskemét minden törekvése arra irányult, hogy a Duna melléki Egyházkerület olyan főiskolájának teremtsen otthont, mint amilyon a többi kerületnek Debrecen. Pápa és Sárospatak. Ezen céltól vezérelve építette fel óriási áldozatokkal az ókollégium hatalmas épületét, melynek építését 4830-ban fojeste be. 4836-tól 4855-ig a gimnázium és jogakadémia mellett mű ködött a teológia, A főiskoláért való versengés a ssásad elejétől kezdve folyt a szomszédos Nagykőrössel. Ennek a nemes versenynek jóformán minden dokumentumát őrzi a szépszámú iratanyag, • A teológiára tartozó iratok másik csoportját Báthori Gábor püspök hivatalos levelei, egyházkerületi és egyházía* nácsi gyűlések jegyzőkönyvei és jegyzőkönyvi kivonatai alkotják. Ugyancsak ezek között vannak Kecs kémét hatalmas áldozatairól szóló okmányok mellett a Duna melléki Egyházkerület szép számmal kép viselt egyházközségeinek a teológia segélyezéséről szóló iratai s Szánthó Mártonné Kuthy Juliannának eredeti végrendelete, aki egymaga gondoskodott egy teológiai tanszék teljes fenntartásárólIde tartozik még a többi csomót kitevő legátus! bizonyítvány és a rektoriákra ment teológu soknak az egyházközségektől hozott bisonyitványai, valamint az akkori supplikáns könyvecskék. A teológiára vonatkozó iratok között különös jelentőségűek Fördős Lajosnak, Kecskemét kiváló lelkészének és az 4860-as évek egyik egyházi vezéremberének iratai a teológiának Kecskeméten való megtartása érdekében. Fördős Lajosnak más vonatkozásban is jelentős mennyiségű és nagyértékű iratanyagát őrsi levéltárunk. Esek között nemcsak helytörténeti, hanem az egyetemes egyház 4860-tól 4880-as évekig terjedő korszakának történetére is becses forrásértéket jelentenek naplói, különösen esperosi, Protestáns Egylet alelnöki és a Szlavon-Szerémségi Missziói Bizottság elnöki naplója. A Protestáns Egylet-i naplója több érdekes levélmásolatát és fogalmazványát tartalmazza, melyeket Kovács Albert. Száss Domokos, Révéss Bálint és Török Pálhoz irt Végül a teoiógiáhos íartosö iratok sorában meg kell említenünk azt az irodalomtörténeti szempontból is érdekességgel biró könyvecskét, moly az 4837--3S. években a kecskeméti teológusok által szerkesztett és irt «Pálma» c. kéziratos folyóirat bekötött számait tartalmazza. Esek a kis lapok visssaíükrözik teológus ifjúságunknak nemzeti irodalmunk fejlesztése tekintetében elfoglalt megértő álláspontját, és azi a módot, mely által az irodalmat a maga szerény erőivel is művelni törekedett, 4870-toI a második világháborúig terjedő évek igen nagy mennyiségű levőitári anyagának rendezése és feldolgozása most van folyamatban, azért erről az iratanyagról csak nagy vonásokban számolhatok be. Külön megemlítést ér s demel ezek között Cselder Mártonnak, a romániai magyar református egyhásak első szervezőjének, a későbbi kecskeméti lelkipásztornak missziói tevékenységével kapcsolatban iroíí néhány levele. Bár az anyag csekély, mégis figyelmet érdemel. Kecskemét gondoskodása e tekintetben nemcsak arra ssoritkosott. hogy jelentős pénzbeli segéllyel járult hozzá as 33
