Levéltári Híradó, 7. (1957)

Levéltári Híradó, 7. (1957) 1–2. szám - Tollas Béla: A Ráday Levéltár kecskeméti fiókja: Reformárus Egyház, 1956 / 79–85. o.

ottani missziói munka támogatásához, hanem azzal is, hogy lehetővé tette egy onnan jött diáknak ingyenes tanulását és a teológia elvégzését, hogy a missziói munka folytatója lehessen. Az 4880-as évektől az első világháborút megelőző évekig terjedő idő iratanyagának legnagyobb része egyházközigazgatási és gazdasági ügyirat De már az 1910-es évektől a második világháborúig eltelt esztendők iratai a kecskeméti egyház missziói és kulturális munkáiról adnak számot. A nagykiterjedésű tanyavilágban ekkor szervezi meg az egyház a szentkirályi, ménteleid, laky» teleki, helvéciai és ágasegyházi lelkészi állásokat. Ménteleken és Lakytoleken templomot, a másik két helyen pedig imaházat épit. (E korszakra vonatkozó iratanyag mintegy 20 folyóméter.) Röviden említést kell tennem a 120 kötetet és 10 csomót kitevő kézirattárunkról is. A kézirattár legrégibb darabja egy 1568 és 101.1 között irott, kissé megrongált, cinlap nélküli könyv. Ennek első része a Biblia különböző könyveihez fűződő magyarázatokat tartalmaz latin, de itt-ott magyar nyelven is. Az iratok végén a leirás dátuma 1568 decemberre van feljegyezve. A második része Félegyházi Tamásnak tAx keresztyén igaz hitnek részeiről való tanítás* c. munkájának másolata 1611-bői. A kézirattár sok értékes darabja közül megemlítem Mátyási József költőnek, Csokonai kortársának iratait, Arany Jánosnak egy eddig kiadatlan levelét, melyet Fördős Lajoshoz irt. Szász Károly, Salamon Ferenc. Szilágyi Sándor, Csengori Antal, Eötvös Károly, Arany László. Biró Lajos ujguineai utazó és Szabolcska Mihály egy-egy levelét, Baráth Ferenc naplóit. Baksay Sándor és Fördős Lajos egyházi beszédeit. I Végül beszámolok a kollégiumi levéltári anyagról, melynek bár csak egy része maradt birtokunkban, de ez az anyag is becses és tekintélyes. Legjelentősebb része a majdnem teljes anyakönyvi sorozat, melynek legrégibb kötete az 1679tői 1802-ig beiratkozott főiskolai hallgatók neveit tartalmazó kötet. A könyv elején a kollégium legrégibb törvényei (1679?), az egyes évek elején az akkori rektor-professzorok és alattuk a beiratkozott diákok nevei, a könyv végén pedig az

s iskolai törvényszók által kiszabott büntetések vannak íeljegyezve, A beiratkozási anyakönyvek- száma az 1859-60, iskolai év bezártáig 13 kötet. A későbbi anyakönyvek már csak a gimnázium tanulóinak adatait tartalmazzák. A kollégium legrégibb iratai a XVIL századból valók. Két ilyen iratot Őriz a levéltár, az egyik Bányai (Rivulinus) András rektornak 1653-ból fennmaradt beszámolója az általa utódjának átadott tárgyakról, melyek között három könyvet sorol fel éspedig két Graduált és egy Psaltériumot, ~ a másik irat egy professzori dijlevél 1695-ből. A XVIII. század iratai közül a fontosabbak: Szenterssőbeti Ferenc iskolamester dijlovele 1706ból és ugyanebből az évből való a halála után lakásán talált tárgyak jegyzéke, melyen egy láda könyv is szerepel; Székudvari János rektornak a debreceni kollégium által kiállított bizor.yitványa 1707-ből ; két igen értékes írat még a Kalocsa István gondviselő által az iskolai könyvtár részére adott könyvek jegyzéke 1715-ből és Marjai Ferenc iskolamester hivatalba állításakor részére előirt, kilenc pontba foglalt professzori kötelességeiről szóló irat. mely a tananyagot, a tanítás rendjét és a tanulókra való felügyelet módját tartalmazza 1736-ból. (Az iratok száma 30 darab.) A kollégium történetére vonatkozó iratok között különös jelentőségű az az iratcsomó, mely az 1741 és 1753 közötti nehéz esztendők küzdelmeinek az emlékeit őrzi. A XVIII. század utolsó évtizedeinek iratai már a kecskeméti egyház iskolafejlesztési törekvéseiről adnak számot, A XIX. század első fele e törekvések erősödését és megvalósulását jelzi, ennek az időnek 1869-ig terjedő iratanyaga a kollégium építésére, a részére tett hagyományokra és alapítványokra, a diákok ellátására, tanári állások betöltésére és tantorvekre vonatkozik. Az absolutizmus korából pedig igen nagyszámú tanhatósági rendeletet őriz. 84