Levéltári Híradó, 7. (1957)
Levéltári Híradó, 7. (1957) 1–2. szám - Tollas Béla: A Ráday Levéltár kecskeméti fiókja: Reformárus Egyház, 1956 / 79–85. o.
Ezek a következők: íProtocoUum Orthodoxae Reíigionis Christianae Coníessionis Kecskemétiens;s», A benne levő feljegyzések 1748. január 1-én kezdődnek ülvedi András és Szatmári Pál lelkészsége idejében. Közli az 4748. és 1756. évek között a könyvtár részére szerzett müvek jegyzékét; az egyházi gyűlések reguláit 1755-bői; a 26 pontból álló iskolaszéki végzéseket 1773-ból; a lelkészek, rektorok, gondnokok és más egyházi tisztet viselő személyek hivatali változásaira vonatkozó adatokat, a kecskeméti egyház alapító levelét, mellyel köt kecskeméti diáknak biztosítja a debreceni kollégiumban való tanulását és ellátását. Ebben a kötetben vannak még leírva a Dunáninneni Superintondentía kánonai és a generális consistorium jegyzőkönyvei 1826-ig. • Liber Ecclesiae Reformatae Kecskeméthiensis*, Három kötet viseli e címet. Az elsőt Gózon István, a főiskola rektorprofesszora állította össze és irta íe az 17634ól 1777-ig terjedő időben, a másodikat Tormássi János lelkipásztor 1774-ben. a harmadikat Vég Yeresmarti Sámuel az 1781 és 1806 közötti években. A kötetekben foglalt királyi és helytartótanácsi rendeletek gyűjteményén kivüi érdekesebb bejegyzések még az udvari ágensnek hivatala viselésére vonatkozólag adott 34 pontba foglalt utasítás; az egri püspöknek az egyházmegyéje területére kiküldött, protestáns lelkészeket vizsgálóknak szóló utasításai arra nézve, hogy milyen kérdésekot tegyenek fel a keresztelésre és urvacsorára vonatkozólag. Ebbe a csoportba tartoznak azok a tDiarium»-ok, melyek a vallási ügyek mellett nemzeti történelmünkhöz tartozó okiratok másolatainak a gyűjteményét foglalják magukban. A másolatok között találjuk Mária Teréziának 1751-ben kelt utasítását gróf Erdődy Györgyhöz a királyi kúria bírájához, a közelgő pozsonyi országgyűlésre való utazása és az országgyűlés megkezdésének előkészítése tárgyában. Külön napló örökíti meg az 4751. évi országgyűlés.lefolyását ós az ott hozott törvénycikke ket, egy másik napló az 1764-65. évi országgyűlését. Ez utóbbi napló második része tartalraazza Magyarországra, Horvátországra. Dalmáciára és Szlavóniára vonatkozó sérelmek orvoslására tett előterjos ztés eket. A lentieken kívül még területi összeírások, katonai szabályzat, megyék és városok portáiról való kimutatások és számadások, telekösszeirási helyesbitésok és végül a koronaöri méltóság esküformája van feljegyezve. Az tEcclesiae Patriae Kecskemethiens In qua Deo Populoque lustrum seruiU c. napló (1780), Tormássi János, volt kecskeméti lelkipásztor, későbbi püspök által a vallásügyi törvények és rendeletekből összeállított gyűjtemény. Ebben van leírva a magyar reformáció rövid történeti áttekintése. A napló második része egy *Decretum szerű könyv>-ben a vallásügyi német és latin nyelvi, articulusok magyar fordítását közli 4780-ból, a harmadik része pedig a türelmi rendelet kiadás?, feletti hálának és örömnek megörökítése, melynek végén gróf Teleki József *Hálaadö Öröm* c, versét találjuk, végül II. Lipót királlyá koronáztaíásának és az alkotmányra tett esküjének méltatását 1790-ből. Egy másik naplóban van feljegyezve az 4790. évi országgyűlés felirata II, Lipóthoz, Lipótnak az országgyűlés küldötteinek a koronázására vonatkozólag adott válasza és Lipót halála alkalmával kiadott jelentés. A nem egyházi vonatkozású iratok sorában megemlítjük még a 4843-44-ben kéziratos lappéldányokban. Záborszky Alajos szerkesztésében és kiadásában megjelent ^Országgyűlési SzemléU, melyek a pozsonyi országgyűlésen elhangzott beszédeket közlik, tovább az 1848. évi Pesten tartott országgyűlésen hozott törvénycikkek és előterjesztett törvényjavaslatok akkori nyomtatott kiadványait. (A fenti csoportba tartozó iratanyag 10 kötet és egy csomó.) Fontos iratanyagot tartalmaznak az 1788-tól vezetett egyháztanáesi és különböző, bizottsági jegyzökönyvek, melyek nemcsak a kecskeméti egyházközség életerő, hanem az egyházkerület, sőt az egyetemes egyház történetére vonatkozólag is több érdekes és becses adatot őriznek. Bár több kötet rongált és hiányos is, a legnagyobb része azonban teljesen öp állapotban van. 82