Levéltári Híradó, 7. (1957)

Levéltári Híradó, 7. (1957) 1–2. szám - Tollas Béla: A Ráday Levéltár kecskeméti fiókja: Reformárus Egyház, 1956 / 79–85. o.

Gazdag iratanyag maradt a XVIIL századból. Ezek között igen értékesek a Kecskeméti Selymes Jánossal, as egyház egykori nevezetes lelkészével kapcsolatos vagy reá vonatkozó iratok ő irta meg a kecskeméti református egyház történetét a reformációtól kezdve saját koráig. Igen becses történelmi kútfő, melyet Veresmarti Lázi Péter, a későbbi prédikátor másolt be az egyház első anyakönyvébe. Az ő személyével állnak kapcsolatban a II. Rákóczi Ferenc és Károlyi Sándor által adott eredeti védlevelek 4710-ből. A XVIIL század első évtizedeiből származó iratok között van Kecskemét város történetének egyik legszomorúbb napjárói, az 1707. évi április 3.-án történt rác betörésről és pusztításról szóló egykori tudósítás, A Mária Terézia korának a kecskeméti reformátusokra nézve szomorú emlékeit őrzi az a három iratcsomó, mely azon idő!: önkényoskedéséről""6s a protestánsokkal szembeni türelmetlen viselkedéséről ad számot. Az első egy 1765-ben halálra ítélt református rabnak a lelki vigaszta lása miatt a prédikátorok ellen indított per iratait tartalmazza, A plébános a katolikus egyház jogai nak megsértése miatt jelentette fel őket, amiből évekig húzódó per támadt, A második a kecskeméti céhekbe tartozó református mesteremberek elleni texecutio> iratait foglalja magában az 1764-76 közötti évekből. Mivel ezek nem vettek részt a kántormiséken, azért ruháikat, használati tárgyaikat és az itt-ott talált könyveket is erőszakkal elvették és elárverez ték. A harmadik iratcsomó két család gyermekeinek a szerzetesek által történt erőszakos elvételéről szól. Az egyik gyermek — ugy látszik —, valami uíon visszakerült a szüleihez, mert a továbbiak során csak az egyik család gyermekéről van szó. Az ügybe a reformátusok oldalán beleavatkozott a városi tanács is, követelve a szerzetesektől a gyermek kiadását, de sikertelenül Az iratok -között van a kecskeméti református lakosság kérelme Eszterházy Károly váci püspökhöz, a püspök döntése, mely szerint, ha a gyermek kijelenti, hogy katolikus akar lenni, akkor ne adják vissza a szülőknek. Ugyanebből a korból valók a dunapataji ref. templom 1760-ban törtónt elvételére vonatkozó ügyiratok másolatai. Az egyházfegyelem szigorú gyakorlásának is meg vannak ezekből az évekből a bizonyságai. A fennmaradt jelentősebb okmányok még a következők : Szatmári Pál, későbbi kecs keméti lelkésznek a külföldi akadémiákról küldött hat levele 1742-43-ból, sok érdekes és a korra jellemző adatokat tartalmaznak. - egy kézzel irott kalendárium az 1760-as övekből, ~ a kunszeni miklósi egyház által az eklézsiának tisztán való tartására elrendelt regulák 1779-bőL A XVIII. század iratai között van még 71 darab eredeti végrendelet, Izsák község úrbéri lajstroma 1770-ből, az egyház szegényházának, un. ispotályának jövedelmére és fenntartására vonatkozó iratok 1788-ból;. püspöki és ágensi iratok, helytartótanácsi rendeletek, a kecskeméti egy ház belügyeire, lelkészeire, tanítóira vonatkozó, valamint számos vegyes tárgyú egyéb irat (A XVIIL sz. iratanyag összesen 20 csomó.) Nemcsák egyházi, hanem gazdaságtörténeti szempontból is igen nagy értékű az a 98 kötet gondnoki napló, melyekben az egyház bevételei és kiadásai szinte megszakítás nélkül 16824ől 1825-<g, e szempontból értékes irat Pusztaszer pusztának 1729-31. övekből való haszonbórjegyzéke is. Ide tartozik még az a 18 csomót kitevő, különböző tárgyú számadási irat 1714-töl 1840-ig terjedő idő bői, melyek építkezési kiadásokat, föld- és boltbérekből származó jövedelmeket, az egyház tőkepénzei • röl, kölcsöneiről való elszámolásokat, továbbá ingatlanvétel ós a város szépítése, a piactér bövi tése céljából létrejött házcöerék tárgyában az egyházzal kötött szerződéseket és egyezségeket tartalmazzák, továbbá a kereskedők és iparosok által kiállított 19 nagy kötegbe foglalt számlák és nyugták. Ezeken kívül nagy számmal vannak, de még rendezetlenek/ a XVIIL század elejétől az egy ház különböző jövedelmeiről, stóla- és harangdijakról, persely pénzekről, adományokról, valamint kiadásokról vezetett proviziri és egyházfinaplók. adó- és párbérkönyvek. Nagyon becses történeti kútfők nemcsak a kecskeméti egyházra, hanem az egyetemes magyar refo-rmátusságra nézve is azok a protokollumok, melyek törvények, királyi ós más rendé letek gyűjteményét, az egyház és iskola fontosabb eseményeiről készült feljegyzéseket foglalják magukban. 8':.