Levéltári Híradó, 7. (1957)

Levéltári Híradó, 7. (1957) 3–4. szám - FIGYELŐ - Bélay Vilmos: A dán nemzeti levéltár / 606–609. o.

papirnak nincs tartása, a zsinórozással megsérülhet s ezzel tartóssága is csökken, Az egyes ak* takötetek tárolására 420x305x18 cm nagyságú dobozokat használnak. Ezek a dobozok szállítás közben is beváltak, tartós védelmet nyújtanak az aktáknalc mindenféle porral és szennyeződéssel szemben A dobozok homlokzatára pedig az akták számát irják Tel* Az állag rendezésének következő' foka az ideiglenes kartonlapok rendezése. Ezekrifek rendezése után a rendezett lapokat rolyamatosan leszámozzák. Ez lesz a végleges Jelzet Az állag végleges rendezése csak ez után következik, ezt megelőzően azonban konkordancia jegyzéket készítenek, amely minden végleges folyószámnak megadja az ideiglenes számot, igy megvan a lehetősége annak,, hogy nemcsak a lapokat hanem az aktákat is egyesítsék és esetleg köttessék. Az állagok végleges rendezése akkor következik, ha többé már sem kiegészülést sem selejtezést nem várhatnak. Mutatókarton készítésével az egyes állagok rendezési munkája egyelőre befejem ződik, a mutaíókönyveket viszont csak a rendezés lezárása után fektetik íel» Szükségesnek tart* ják, hogy a rendezéssel kapcsolatban egy hivatal- és állagtörténeti Jelentést készítsenek egy un. Aktenbestandsbericht Tormájában. Az ehhez szükséges adatokat amennyiben megfelelő irodalom nem áll rendelkezésre, a rendezés alkalmával kutatják fel* A német levéltárosok rendezési és leltározási munkájuk során végeredményben az anyag teljes számbavételére törekszenek, ami a mi rendszerű irattáraink esetében majdnem elképzelhetetlen dolog. Lakatos Ernő • i • i, A DÁN NEMZETI L

EVÉLTÁR y A középkori dán királyok levéltára nem volt állandó őrzőhelyen, hanem mindig ott ahol a királyi udvar éppen tartózkodott, vagyis kisérte az uralkodót az országban tett kőrútjain. Később két királyi vár, a kalundborgi és a vordingsborgi lett a jkirályi levéltár rendes őrzőhelye, az iratok őrzésével és kezelésével pedig a *custos capellaeV-t bizták meg. Állandó őrzőhelyet a dán királyok levéltára csak 1582<*en kapott ekkor ugyanis a kopenhágai királyi várba vitték. Ettől az időtől kezdve ez az iratanyag, legalábbis bizonyos korlátok közt hozzáférhetővé vált a történeti kutatók számára is, igy a királyi «historiográfusok» szabad kutatást végezhettek benne. A XVJJ. század fordulóján működött Ariid Hvitfeld «Danmarks fiigés Kronike* (A dán királyság krónikája) c. munkájához ebben a levéltárban kutathatott Az abszolutizmus alatt amely Dániában is, a többi európai monarchiához hasonlóan a XVjj. század második felében köszöntött be, a királyi levéltárat kezdték «títkos levéltárnak, Gehejmearkívet* nek nevezni és ennek megfelelően speciálisan a király magánlevéltárának tekinteni. 1720-ban átvitték egy külön épületbe, amely azonban közvetlen összeköttetésben állt a kormány palotájával. A XVIII. század folyamán egész sor kiváló történetíró állt a királyi levéltár élén (Hans Gram, Jacob Langebek, Gerhard Schoníng). Bár a levéltár, a feudalizmus korában természetesen nem állt valamennyi kutató rendelkezésére, csak nagy királyi kegyként engedték oda be a történészek kis csoportját a nevezett kiváló történész*vezetői jóvoltából a dán történetírás központi szervévé vált Anyaga is gyarapodott, igy a XVIIL század folyamán kiegészült a hercegségek egyesitett levéltárával (1734) és a mai uralkodócsalád ősei, a Gottorp hercegek levéltárával (1736). UJ korszakot nyitott meg az alkotmány bevezetése, amely Dániában is 4848-ban történt Most már a kutatni vágyó történészek általában engedélyt nyertek az iratanyag felhasználására, a levéltár személyzete kibővült megkezdték a levéltári kiadványok megjelentetését és szabályozták a kormányhivatalok régebbi anyagának a levéltárba való beadását Ebben az időben működött C. F. V/egener történész mint a levéltár vezetője. 1882-ben nagyjelentőségű királyi rendeletet adtak ki, amelyet 1889ben a levéltári törvény követett Ezeknek értelmében a királyi levéltár Nemzeti Levéltár, amely az állami igazgatási szolgálat szerves része. A Nemzeti Levéltár e törvény értelmében két részből áll; a kopenhágai Hovedarkiv (Központi Állami Levéltár) és a Pr ovin sarkiver (tartományi levél* tárak) alkotják. Már a szervezeti átalakulás után megindult az uj iratrsndezési elv, a proveníen6 06 ^