Levéltári Híradó, 7. (1957)

Levéltári Híradó, 7. (1957) 3–4. szám - KÜLFÖLDI LEVÉLTÁRI SZAKKIADVÁNYOKBÓL ÁTVETT CIKKEK - Halaga, R. Ondrej: Kassai városi könyvek, 1394–1737: Práce Archivu mesta Košic, zv. 3. / 518–549. o.

A következőkben a városi könyvek fogalma alatt összefogunk minden, nem oklevél és levél jellegű és formájú hivatalos kéziratot tekintet nélkül arra.- Vajon azok regiszter vagy könyv cimet viselnek*e. 3. Avárosi könyvek vezetésének kezdetei Kassán A városi könyvek a XIII. században Észak-Németországban a lübecki és magdeburgi jog elterjedési területén belül jelentek meg. Megállapítható, hogy Prágában már a XIII. század második felében vezettek városi könyveket, más cseh és morva városokban pedig a XIV. században. Magyarországon már a XIV. század második felétől kezdve maradtak fenn városi könyvek; Selmecbányán -1364-től, Besztercebányán 1386-tól. Sopronban 1390^3-tól és Kassán 1394-től. A magyarországi városokban városi könyvek nagyobb számban a XV. századtól maradtak fenn. Krones a legrégibb városi könyv neveivel és a kassai városi tanács 1404. évi tárgyalási rendjével érvelve kimutatta, hogy Kassa (és KeleKSzlovenszkó) középkori lakosai nagyrészt Sziléziából származtak, továbbá hogy nyelvük közép- és délnémet elemekkel befolyásolt'

11 logikailag tehát megalapozott az, hogy eredeti hazájuk hatása a városi könyvek vezetésében Kassán" sem maradt minden jelentőség nélkül e könyvek bejegyzési formáinak kezdeteire. 1249-ből származik az első említés arról a reánk nem maradt kiváltságlevélről, melynek alapján a kassai hospesek kiváltságokkal rendelkeztek a tizedek szedésénél, a bíráskodásban stb.12 1311. évi oklevéllel tudjuk először bizonyítani azt. hogy Kassát mint a Tiszán-inneni rész kereskedelmének központját városnak nevezik/

1

** Mindebből látható, miként alakította ki Kassa királyi kegy nélkül is, kész helyzeteket teremtve, a városi, ipari és kereskedelmi központ életének és önkormányzatánál? fejlett formált Az 1342. és 1347. évi királyi kiváltságlevelek bizonyos mértékben már csak szentesitik az addigi fejlődést

14 Az első kiváltságlevél arra jogosítja fel a kassaiakat hogy nagyobb és kisebb peres ügyeikben saját birájuk és esküdtjeik (iudex ipsorum et iurati) ítélkezhessenek és lehetőséget ad nekik árra is, hogy közvetlenül a király Ítélőszéke elé fellebbezhessenek

15 A másik, az 1347. évi kiváltságlevél. Kassát szabad királyi városi rangra emeli és feljogosítja, hogy Buda városának példájára polgármestert (maior villae. villicus) választhasson, akinek joga van a polgárok peres ügyeiben ítélkezni és a várost a király előtt képviselni. A város jogi fejlődése tehát már a XV. század közepén elérte azokat az alapvető előjogokat amelyeknek alapján a város Vezetősége a várost a XIV. században és azután igazgatta. A legrégibb városi könyv vezetése elkezdésének esztendejében Kassa városa már félévszázados.^szükebb értelemben véve már másfél évszázados uiráskodási gyakorlattal rendelkezett Az 1394-1405. évekből való városi könyv, amelyet a levéltárosok •Liber actorum iudiciarh orum»-nak neveztek el, bizonyítéka annak, hogy a kassai városi kancellária a könyvek vezetése terén már a XIV. század 90-es éveiben hosszú időre visszatekintő gyakorlattal rendelkezett Az «Acta iudiciaria* (Acta iudiciaria bánni) felírások után ugyanazon kézzel egymás alá írva és dátummal ellátva azonnal lakonikus rövidségü bejegyzések találhatók a bíróság előtti tárgyalásokról, Ilyen típusok: 17 Petrus super Jesco Piscatorem III fi et XVIII gr. Pastor Starinas absolutus est de Thoma."

18 Az rlyen bejegyzések egész sorozata ^IOH.20) után nagyobb, gyakran vonással is megjelölt hézag következik. Ezután,következnek a bíróságon kívüli bejegyzések (Nóta extra iudicium). Ezek a tanácsbaa vagy annak tudtával keletkeztek. Nem ugyanazon a napon mint a bírósági bejegyzések és ezért külön keltezéssel vannak ellátia^ Bővebb (2-10 soros) a szövegük és szebb írású a kiállításuk. E bejegyzések több írnoktól származnak. Azt a tényt, hogy ezek a bejegyzések nem jogi cselekménnyel kapcsolatosak, a szabálytalan, de a bíróságok előtti ügyek bejegyzései közöttinél mindig nagyobb és gyakran vonalakkal is elválasztott hézagok juttatják kifejezésre.