Levéltári Híradó, 7. (1957)

Levéltári Híradó, 7. (1957) 3–4. szám - Balázs Péter: A területi levéltárakban található feudáliskori összeírások katalógusának elkészítése / 453–462. o.

nem állapitható meg. É.n. («év nélkül) Jelét kéli feltüntetni é utána zárójelben kell adni a bécsfiítf évszámot. A vonatkozási évet kel kivetíteni akkor is, ha az összeírás keletkezési éve nem azonos a vonatkozási évvel, vagy ha az összeírás későbbi másolat tormájában maradt lenn. 3, A levéltár kisméretű iratbélyegzőjéí a iap felső szélének közepére kell ütni. 4, Az összeírás cime. (A katalóguslap 1. pontja. A katalóguslapon a kérdőpont szövegét nem kell kiírni,) Az összeírás cimét eredeti nyelven T a felesleges, sallángos részek kihagyásával kell lemásolni. Ha az összeírás több lüzetből áll és a Tűzetek cime nem teljesen azonos/ 4 cimek közül a legjelemzőbbet vagy a leggyakrabban ismétlődőt kell kiirni. Természetesen, ha a cinek rövidek (néhány szóból állanak), valamennyi cim kiírható. Ha az összeírásnak sincs cime, «cim nélkül* írandó az %. ponthoz. f 5, Az összeírás tárgya (A katalóguslap 2. pontja.). Az összeírás tárgyát következő szempontok figyelembevételével kel meghatározni: a) Mely helység (hefységek, járás, megye, uradalom stb.) területére vonatkozik az összeírás. Há az összeírás egész járásra vagy megyére vonatkozik, a helységek felsorolása, a katalóguslapokon elhagyható, de a helységeket a helymutatólappkon ilyén esetben is ki kel mutatózní. (Ld. IIL 3. a. pontot). b) Milyen Jogi helyzetű (foglalkozású) népesség társadalmi vagy gazdasági helyzetére vonatkozik az összeírás (pl. az egész lakosság. Jobbágyok, kereskedők, szökevények, sto.). c) Milyen szempontból (célból) vagy milyen alkalomból (adókivetés, úrbéri összeírás, népszámlálás, károk összeírása stb.) történt az összeirás. (Amennyiben ez az összeírásból vagy vonatkozó utasitásból megállapítható.) d) Az összeirás keletkezési évét, ha az nem azonos a vonatkozási évvel lel kel tüntetni e) Ki készíttette az összeírást (kinek a megbízásából, kinek a rendeletére készült az öszszeirás). Ha a vonatkozó rendelkezés száma utánjárás nőikül megállapítható, ennek feltüntetése is kívánatos. Ellenkező esetben a készíttető nevét csak akkor kel kiirni, ha az nem a területileg illetékes közigazgatási hatóság. f) Jelezni kell, ha az összeirás nem az egyes családokig, háztartásokig lemenő részletező, hanem összesítő Jelegű. g) Ha az összeirás közvetlenül nem személyekre vonatkpzik, a fenti szempontokat értelemszerűen kel alkalmazni. 6. Az összeirás Jelzete. (A katalóguslap 3. pontja) Az összeirás levéltári Jelzetét ugy kell megadni, hogy annak alapján az összeirás bármikor íelalálható, kiemelhető s tudományos feldolgozásokban idézhető legyen. Ha az összeírásnak nincsen Jelzete, a katalógus készítése alkalmával kell Jelzettel ellátni. (Tehát pl. meg kel adni az állag cimét, a csomó rakszámát s az összeirás csomón belüli elhelyezésére is utalni kelj.) Ha az összeírás több különböző jelzetű füzedből (kötetből) áll, a kata^guslapon valamennyi íüzet jelzetéJt fel kell tüntetni. (A katalóguslap felső szélén ele közepén elhelyezett bélyegzőlenyomat is a jelzethez tartozik s csak a gyakorlati kezelhetőség szempontjából kerül kiemelt helyre.) 7. Az összeirás terjedelme. (A katalóguslap 4. pontja.) Ennek meghatározásánál minden esetben meg kell mondani, hogy az összeirás hány füzetből vagy kötetből áll. Ezen túlmenően a kisebb terjedelmű (néhány lapból álló) összeírásoknál a lapszámot (folio), nagyobb terjedelmüoknéi pedig (kb. 0,5 ím-en felül) a folyómétert is meg kell adni. 455