Levéltári Híradó, 7. (1957)

Levéltári Híradó, 7. (1957) 3–4. szám - Sárközi Zoltán: Gazdasági levéltárak a földkerekség országaiban / 400–421. o.

Az Orion Rádiógyár iratai, 4943-4948. öv. kb. 45 ín. Az Egyesült Izzólárapagyár iratai, 4899-1954. év, kb. 444 fm. A volt Volfner Gyula ós Társa Bőrgyár iratai, 4849-4948. öv, kb. 25 ín. A Ruggyantaárugyár iratai, 342 fm. Közlekedés* Az Óbudai Hajógyár iratai. 35 ím. A Magyar Királyi Folyam- és Tengerhajózási Rt. (MEFTER) iratai, 4883-1946. óv, kb. 2 In. A íelsorolt állagok összneiinyísége 5600 In, te hál iratanyagunk nintegy 70 %-a. , Mig tehát a Irancia gazdasági levéltári anyag zönnel a XVIII. századból és a XIX. század első leiéből való, addig a magyarországi gazdasági iratok nagyrészt a XIX. század második leiéből és a XX. század' első leiéből szárnáznak. A Központi Gazdasági Levéltár megszervezéséből, - melyhez hasonló levéltárak .kialakítását saját országukban a francia és keletnémet kollégák is sürgetik - határozott előnyök származtak nind a levéltári, nind pedig a gazdaságtörténeti ismeretek gyarapítása szempontjából. így vált lehetővé az iratok szakszerű kezelése, ami üzeni irattárak létositöse osotón nagyon nehézkos lett volna. A központosítás és szakosítás más előnyöket is biztosit. Ha összehasonlítjuk saját viszonyainkat pl, a Nénet Demokratikus Köztársaság üzemi irattárainak helyzetével, megállapíthatjuk, hogy a két legfontosabb teendő: a selejtezési ügykörjegyzékek és az irattári tervek kidolgozása tekintetében jelenleg majdnem azonos helyzetben vagyunk. Az elméleti kérdések felvetése tekintetében ai még csak a kezdeti/lépéseiméi tartunk, de pl. a rendezési elvek kidolgozásához nagy lehetőségeket, rejt magában az általunk őrzött iratanyag sokfélesége. Mar eddig is világos előttünk, hogy a gazdasági és a közigazgatási iratok közt irattári rendszerük tekintetében nincsen olyan merev határvonal, mint a'hogyan azt sokan gondolják. 4900-ig igen sok vállalatnál megtalálható az iktatásos, sorszámos vagy alapszámos rendszer, a közigazgatási irattározásból ismert kutfős beosztás stb. A tárgyi tagolásnak, illetőleg a vállalat osztályai szerint való elkülönítésnek is nagyon sok variánsa lehetséges. Mindezt lehetetlen tanulmányozni olyan tevéttárosnak, aki csak egyetlen vagy csak néhány gyár vagy üzem levéltárát ismert.A tapasztalatok sokfélesége ugyanígy felmerül a selejtezésnél, leltározásnál, a többi levéltári nunl:ánál is. Végül röviden érinten az 4945 utáni gazdasági levéltári vonatkozású szakirodáinak A 485/4954, évi MT. rendelettel az összes vállalati irattárakban elrendelt selejtezés kérdéseivel részletesein foglalkozott Kiss László kartársunk. Ugyanő érdokos párhuzanot vont a keletnémet üzeni levéltári szervezet és a mi Központi Gazdasági Levéltárunk között. Megállapította, hogy ott inkább a népgazdaság gyakorlati megsegítése a cél, nálunk a történettudomány szolgálata. Nagy vonalak-" ban ismertette a vállalatoknál előforduló legfontosabb iratfajtákat Soós Imre az Egri Állami Levéltár gyűjtőkörébe tartozó gazdasági levéltári iratokkal kapcsolatos tapasztalatait mondta el. Értékes előadást tartott a levéltári közép-káderok szánára 4953 nyarán rendezett tanfolyanon Szigetvári István kartársunk. Az ipari vállalatok egyes osztályain található iratfajtákat, továbbá a Salgótarjáni Kőszénbánya Rt. irattározási rendszerét ismertette. Kitért a bankok szervezeti felépítésére és irataira is. Horváth József és Sárközi Zoltán egy-egy fond rendezésével kapcsolatos tapasztalataikról számoltak be. Sárközi Zoltán ős Szigetvári István közösen irt tanulmánya a legfontosabb magyar fogyasztási és értékesítési szövetkezetek történetét és iratanyagát ismertette. A vidéken dolgozó levéltárosok közül Oltvai Feronc több cikkben foglalkozott a szocialista iparvállalatok, a gépállomások, az állani gazdaságok és a .mezőgazdasági termelő-szövetkezetek szervezetével, és irataival. 443