Levéltári Híradó, 7. (1957)

Levéltári Híradó, 7. (1957) 3–4. szám - Sárközi Zoltán: Gazdasági levéltárak a földkerekség országaiban / 400–421. o.

Összegezve az elmondottakat: gazdasági levéltárnak olyan levéltár nevezhető, mely a kifejezetten gazdasági tevékenység folytatása céljából (mezőgazdasági, ipari, kereskedelmi, pénzügyi, közlekedési) alakult magán-vállalatok, társaságok, testületek vagy érdekvédelmi szervek (később esetleg államosítva vagy szövetkéz cteaiíve) szervesen létrejött, a folyó ügyviteltől elkülönített, történeti ós tudományos szempontból értékos iratait gyűjti. / II. A gazdasági levéltárak kialakulása és működése '•• Gazdasági levéltári jellegű iratanyag legkorábban azokban a nyugateurópai országokban keletkezett, melyekbon az eredeti tőke felhalmozása a leghamarabb megindult, ahol a legrégibb kereskedelmi-tőkés vállalkozások megalalailtak. így elsősorban Olaszországban, Németalföldön, Angliában, Franciaországban és Németországban. Ennek következtében ma ezekben az országokban több olyan gazdasági levéltár is található, melynek iratanyaga messze a feudális kor mélyébe nyúlik. Az ilyen levéltár azonban még ezekben az államokban is ritkának mondható. Ennek egyik oka az. hogy a nagyarányú gazdasági tevékenység, a termelőerők rohamos fejlődése csak a kapitalizmus teljes kibontakozásának idején indult meg, tehát gazdasági iratok tömeges megjelenéséről a XVIII. századot megelőző időben nem: beszélhetünk. A másik lényeges ok az, hogy'a magántulajdont képező gazdasági iratok közül sok elpusztult. Kezelésükre ugyanis sohasem fordítottak olyan gondot, mint az egyházi vagy közlevéltárakban elhelyezett iratokra. Példánál: megomlitem, hogy 1902-ben elpusztult a Rotschild-levéltár. Hasonló sors érte 4820 után az amsterdami tVisselbank* iratait.* A Siemens-levéltár legrégibb időből (1849-1878) származó iratait 1902-ben egyszerűen megsem18, misitotték. Ugyanígy jártak el a Borsig Müvek (alakult 1837-ben) legrégibb anyagával. A gyártulajdonosok Angliában sem sokra becsülték régi irataikat. Még a távoli Ausztráliában is az volt a helyzet, hogy a magánlevéltárak nagyfokú elhanyagoltsága miatt az utolsó ötven évben sok vállalat iratanyaga esett áldozatául meggondolatlan selejtezéseknek. ,-.,,, Ilyen körülmények között, az előzőek során már vázolt okokból indultak meg a jelen század elején a különböző országokban azok a mozgalmak, melyek célul tűzték ki, hogy a levéltárügynek ezen elhanyagolt területén is rendet teremtsenek s a tudományos és gyakorlati szempontból nagyértékü gazdasági iratanyag további megőrzését valamilyon úton-módon biztosítsák. Nemzetközi síkon elsőnek 1910-ben vetődött fel e probléma a 'brüsszeli Nemzetközi Levéltáros és Könyvtáros Kongresszuson. Az alábbiakban a teljesség igénye nélkül, az általam hozzáférhető levéltári irodaion alapján megkísérlem, hogy a különböző államokban működő gazdasági levéltárakról áttekintő képet adjak. A felsorolás tekintetében országonként haladva nagyjából a szervezett gazdasági levéltárák létrejöttének időrendjét tartottam szem előtt. N é m e t Q r s z á g A gazdasági levéltárak megteremtésére irányuló törekvések első kézzelfogható eredményei Németországban születtek meg. ' 190^-ben megalakult Essonbon a Krupp-müvek történeti jellegű, magángazdasági (üzemi) levéltára.""' Az időbeli elsőség mdlott arról is nevezetes e levéltár,hogy az itt kialakult tapasztalatok alapján dolgozták ki azt a decimális-tártgyi sémát, mely háttérbe szorítva a rendezés organikus elvéi az tüzem* és «idö» kategóriái közé sorolja be az iratokat. E rendszer szerint dolgozik pl. a düsseldorfi Egyesült Acélművek (V&reinigte Stahhyorke A. G.) üzemi levéltára. °Apro voniencia elyónek hivői azonban a Raj na- Vestf aljai vidéken is erősen bírálják ezt az anorganikusrendezési módszert. ' A Krupp-levdtárat 1906-ban követte a düsseldorfi és 19 más ipari- és kereskedelmi kamara anyagából Kölnben társadalmi utón létrehozott n^j^ Vestfaliai Gazdasági Levéltár. (Rheinisch-Vest402