Levéltári Híradó, 7. (1957)

Levéltári Híradó, 7. (1957) 3–4. szám - Sárközi Zoltán: Gazdasági levéltárak a földkerekség országaiban / 400–421. o.

falisches Virtschaftaarchiv) Az emiitett kamarákon kivül más gazdasági egyesületek és magánosok iratait is magában foglalta. „ A következő évben. 1907-ben alakult meg Berlinben a Siemens-Schuckert Konszernnek a fólyó ügyviteltői elkülönített.'tehát igazi értelomben vett levéltára. E levéltár a későbbiek folyamán a 10 évnél régebbi iratokat csak selejtezett állapotban vette át Az iratok rendezése a provenioncia elve alapján történt. Mereteire jellemző adatok 1936-ból: raktárainak területe 775 m , iratainak terjedelme 3 080 lm, kereskedelmi aktáinak száma 60 000. A levéltárat egy volt vállalati mérnök vezette. Párhuzamosan kialakult egy vállalati miyzeum is, melyben az összes régi gyártmányok helyet kaptak. Ma mindkettő Münchenben van.** Üzemi levéltárat alapítottak még ezt kövefölcg közelebbről meg nem határozható évbpn a Borsig-Müvek, a Heintze és Blanckertz-Iéle Acéltoll- és Fémmüvek. Már az első világháború előtt megvolt a négy D.-Bank. a Deutsche-Bank. (alakult 1870-ben) Diskonto-Oeselischaft, (alalcult 1851-ben) Damstadtor und National-Bank és Dresdner Bank levéltára. A legutóbbi francia mintára épült. Az értékes iratokat mindenütt a titkárság őrizte s a kívülállóknak az anyagba betekintést nem engedélyezett. A «levéltár*-nak és újságokból álló gyűjteménynek volt mondható." nevezett rész nyomtatványokból Szépen rendezett és a kutatók számára is nyitva álló levéltárral rendelkezett a Berlini Ipariés Kereskedelmi Kamara, mely az 1820'-ban alakult érdekvédelmi társulatokból nőtt ki. Enilitésre.: 30 méltó az Allgemeine Elektrizitats-Geseűschalt irattára is. Időben visszafelé legmesszebb a Lipcsei Ipari- és Kereskedelmi Kamara által fenntartott Lipcsei Kereskedő Társulatok Régi Levéltára és a Lipcsei Gazdaságtörténeti Levéltár ment vissza. Iratai 1477-től 1887-ig terjedtek. 1943-ban elpusztult. Értékes magyar vonatkozású bányászati és kereskedelmi részleggel rendelkezett az Augsburgi Fugger Családi és Alapítványi Levéltár. A második világháborút közvetlenül megelőző időbon a Rajna-Vestfalia-i iparvidéken ismét erőteljesebben megindult az üzemi levéltárak szervezése. Valamivel későbben, 1943-bap alapították Dortmundban a ma is virágzó Vestfaliai Gazdasági Levéltárat E felsorolásból is látható, hogy gazdasági levéltárak létesítése torén Németországban már a második világháború befejezése előtt komoly eredmények születtek. Hozzá tehetjük még ehhez, hogy 1913-ban megtartották az elsö gazdasági levéltári napot, gazdasági levéltárosi képzésről is van adatunk, a levóHári szakirodalomban pedig az első világháború utáni időben fel-felbukkant egy-egy ilyen jellegű cikk. 1945 után a kettéosztott Németországban eltérő utakon fejlődtek tovább a gazdasági levéltárak A Német Demokratikus Köztársaságban az 1950. évi IV. hó 27-én kelt utasítás elrendelte a népi tulajdonba került vállalatoknál az üzemi levéltárak felállítását Ezeknek az lett a céljuk, hogy az iratanyagból nyerhető tapasztalatok révén megkönnyítsék az epyes gazdasági folyamatok megértését, elősegítsék a helyes népgazdasági tervek készítését stb. A gyakorlati célkitűzéseken túlmenően pedig szolgálják a tisztán tudományos és műszaki érdekeket is. E lépéssel a régi állapotokhoz képest komoly szervezeti előnyökre sikerült szert tenni. Tartós eredményeket azonban csak akkor lehet remélni, ha az állami levéltári hálózat segítségével megnyugtató módon rendeződik az irattárakban folyó selejtezések kérdése, kialakítják a megfelelő rendezési módszerekot, az irattárosok szakmai felkészültsége a különféle tanfolyamok révén jelentősen emelkedik s esetlegesen különálló központi gazdasági levéltárba vagy levéltárakba sikerül öszszevonni a szakosított vagy területileg elkülönített s az irattáraktól különválasztott értékos történeti iratokat. A meglévő nehézségek és az elvégzendő feladatok sokasága ellenére a Német Demokratikus Köztársaság a gazdasági levéltári területen - elméleti vonatkozásban - világviszonylatban is a leg403