Levéltári Híradó, 7. (1957)

Levéltári Híradó, 7. (1957) 1–2. szám - KÜLFÖLDI LEVÉLTÁRI SZAKKIADVÁNYOKBÓL ÁTVETT CIKKEK - Nazarova, Z.–Karnauhova, O.: A megőrzésre nem érdemes levéltári anyag kiselejtezése: Arhivnoje Gyelo, 46. sz. / 151–183. o.

ták magukra a társadalom figyelmét és az állam javító-nevelő politikájának központjában álltak. Ide sorolandók a megvesztegetésre, pazarlásra vonatkozó ügyiratok, a földterületek és épületek elide genitésére és bérletbe adására létrejött törvénytelen ügyletek, adóalanyok eltitkolása (állami jöve­delemadó, ipari adó és az egységes mezőgazdasági adó), a prostitúció, nyilvánosházak fenntar tása, kerítés, nagy sikkasztások, banditizmus, társadalomra veszélyes cselekedetek, amelyek elkö­vetésére a lakásviszonyok voltak hatással (közös lakásban lakók viszályai, tartásdij nem fizetése stb,), a gabonabeszolgáltatási kötelezettségre vonatkozó állami intézkedések be nem tartása, lólopás„ sikkasztás, tiltott italmérés iratai, továbbá mindazon ügyek iratai, amelyek általános vagy részleges amnesztia alá estek, ha ezeket az ügyiratokat az Összszövetségi Központi Végrehajtó Bizottság visz szaküldte a kormányzósági bíróságoknak. Ezenkívül meg kell őrizni mindazon anyagot, amely je lentős a bűnözés tanulmányozásárába bűnözők antropőmetrikus mérései, fényképei, az elköve tett bűntények helyének rajzai ós vázlatai stb.). Mindezekben az esetekben nem szabad megfeled­keznünk arról, hogy az ügy félbehagyása nem lehet alapja az anyag megsemmisítésének, mivel az ügyirat, amelyet nem fejezett be az ügykezelés, mégis érdekes lehet a történelem, a minden napi élet, a perrendtartás stb. tanulmányozása szempontjából, \ B) Operatív jelentőségű anyag Tartósan megőrzendő iratok Egyes anyag-kategóriák tartós megőrzést igénylő operatív jelentőséggel bírnak, tekintettel tartós gyakorlati fontosságukra, pl. a munkások és dolgozók személyi ügyei , tárgymutatójukkal, személyi kartotékok, munkalajstromok, szolgálati és törzslapok (a forradalom előtti l'ondokban), sze mólyzeti állományra vonatkozó utasítások és rendelkezések, kérdőivek, iskolák és tanfolyamok vég zését igazoló bizonyítványok és tanúsítványok; a hadkötelesekre vonatkozó kartotékok, lajstromok és kimutatások; nyugdíjazási ügyiratok; a szervek vezetői által ügyiratok átadásáról és átvételéről szóló iratok; háztelkek magántulajdonának megszerzéséről szóló ügyiratok; lakóházak tervei; mun­kások és dolgozók kölcsönjegyzéséről szóló anyag; a Szovjetunióba való be-, illetve kiutazásra vo­natkozó iratok; külföldiek lakhatási engedélyei; külföldi utazásra szóló útlevelek. Ugyanebbe a kategóriába tartoznak a külfölddel történő kereskedelmi ügyletek, pénzügyi és anyagi elszámolásának iratai. 10 A külíöldi cégekkel áruk vásárlására és eladására , szállításúkra és velük kapcsolatos el számolásokra vonatkozó dokumentumokat és kereskedelmi levelezést, a panasz elévülésére az il­lető külföldi államra vonatkoztatott maximális polgári határidőknek megfelelően, de legalább 10 évig őrzik. A panasz elévülésére vonatkozó polgári határidők az egyes országokban a következők : Ausztria,' Belgium. Németország, Hollandia, Görögország. Olaszország. Skandináv államok, Franciaország, Cseh­szlovákia , .,...„ ,« 30 év Spanyolország ...........,,, „.,.,..„.,.„»„..„„ 15 * Irán , 12 > Nagybritánnia. Lettország, Románia, Törökország, Észt­ország *.,.,„....„,„„„,„,., 10 * Amikor az elévülési határidőket alkalmazzuk, ne feledkezzünk meg arról, hogy a keresel elévülési határideje akkor kezdődik, amikor jog keletkezett a panasz benyújtására (vagyis ha az ügyletet 1930-ban kötötték, a fizetés pedig 1935-re van kikötve, akkor az elévülést csak 19351ÖÍ számítjuk). Az elévülési idő leteltével az egész ilyen jellegű dokumentációt át kell vizsgálnia a se lejtezö bizottságnak. iiw

Next

/
Oldalképek
Tartalom