Levéltári Híradó, 7. (1957)

Levéltári Híradó, 7. (1957) 1–2. szám - KÜLFÖLDI LEVÉLTÁRI SZAKKIADVÁNYOKBÓL ÁTVETT CIKKEK - Meisner, Heinrich Otto–Leesch, V.: A német levéltári terminológia alapvonalai: a német levéltári nyelv kidolgozására kiküldött bizottság előadói tervezete: Archivmitteilungen, 1955. 4. sz. melléklet / 132–150. o.

(88) ö 1 6 a k t á ic (acta anteriora) vö; (410) 4. Olyan iratok, amelyeket egy hivatal a jogelődjétől annak funkcióival egyidejűleg vész át. pl. egy Landgericht az Amtsgericht-tőh 2. Előiratok: egy ügyirathoz tartozó, ugyanarra az ügyre vonatkozó korábbi iratok. (89) Félreteendő akták

X Értéktelen beérkezett iratok, amelyek nem kerülnek további feldolgozásra; ezeket mint irattári őrzésre nem érdemes anyagot rövidre szabott őrzési határidővel félreteszik. Minthogv egyáltalán nem soroltatnak be az irattárba, nem is kellene félreteendő aktákról beszelni. X(00) Ügyviteli könyvek (hivatali könyvek, levéltári • könyvelő. «kötetek*) r Végleges alakjukban könyv-tekercs- vagy cédulakatalógus formájú irattári segédeszközök vagy az irattár önálló, belső ügyviteli jellegű alkotórészei (v.ö. a fogalmazványok pótlására alkalmas registrumokkal. lajstromokkal). Bejegyzésekből alakulnak, ez keletkezésük legfontosabb formája. E bejegyzések beadvány alapján vagy hivatalból készülnek - napló szerűen ismétlődve vagy egyvégtében, - üres könyvbe vagy összefüzetlen ivekre, melye ket utólag állítanak össze könyvvé vagy tekerccsé ; mindenképpen oklevél- (telekkönyv) vagy (gyakrabban) aktajellegüek (másolati könyv) vagy mind a két fajták, úgyhogy a hivatali könyvek az (elsődleges) iratanyagnak nem valami negyedik fajtáját alkotják, hanem - mindenesetre különleges formában - az oklevelekhez és aktákhoz tartoznak. Sorozati akták, ha egybe vannak kötve, csak iratkötegeknek számítanak, nem pedig hivatali könyveknek; ezektől abban is különböznek, hogy beérkezett iratok vagy kiadmányok, fogalmazványok, esetleg mind a kettő bizonyos mennyiségét jelentik ,• mig a hivatali könyvek a belső ügyviteli iratokhoz tartoznak. (91) Az ügyviteli könyvek (hivatali könyvek) következő csoportjait kü~ lönböztetjükmeg; (92) a) Ügyviteli könyvek a külső levelezés céljára (kimenő és beérkező iratok lajstro ma a kiadmányok és beérkezett iratok folyamatos bevezetésére időrendi egymásután ban, másolati könyvek a beérkezett jogbizíositékok és egyéb jogi intézkedések pl. szabályrendeletek bemásolására. többnyire egyvégtében írva, bizonyos tárgyi csoportosításban. (93) b) Gazdasági könyvek (üzleti ügyek jegyzéke, adólajstromok, tradicióskönyvek urbáriumok mint áttekintések a birtokállományról és az abból nyert bevételekről). (94) c) Jegyzőkönyvek (tárgyalási, kihallgatási, zárójegyzőkönyvek). (95) d) Irodai segédkönyvek (ügyviteli naplók, iratjegyzékek). (96) e) Följegyzések közhitelű hivatalos cselekményekről (polgári és egyházi anyakönyvek, (választott bírósági) könyvek, közjegyzői regisztrumok, büntető, . és egyéb bírósági lajstromok). 0* (97) f) Statisztikai jegyzékek (személy-, ház-, állát-összeirások). •X" Eddig a fordítások során használt terminológiánkban: •Különgyüjtendő iratféleségekt (Lt. Hir. Szerk,)