Levéltári Híradó, 7. (1957)

Levéltári Híradó, 7. (1957) 1–2. szám - KÜLFÖLDI LEVÉLTÁRI SZAKKIADVÁNYOKBÓL ÁTVETT CIKKEK - Meisner, Heinrich Otto–Leesch, V.: A német levéltári terminológia alapvonalai: a német levéltári nyelv kidolgozására kiküldött bizottság előadói tervezete: Archivmitteilungen, 1955. 4. sz. melléklet / 132–150. o.

(98) Levél 1. * akta (mint hivatali levél, illetve szolgálati magánlevél) 2. tulajdonképpeni jelentése szerint, mint az elsődleges iratanyag harmadik íajtája: bizalmas magánközlés (thangulati közlés egy távollevőhöz*). Mint emberi dokumentum eredetileg csak a küldő és a címzett ügye, alapvetően valamely irathagyaték alkotórésze,, tehát irattári besorolásra alkalmas és összes megjelenési formájában kizárólagos levéltári anyag. .Másodlagos irat (90) Térképek A íöld felületének szkematizáló rajzos ábrázolásai éspedig a) tájtérképek, melyek az emberek által befolyásolt természeti tájat tüntetik fel (fizikai térképek, úttérképek, vasuttérképek, vizrajzi, éghajlati, növény földrajzi, állatföldrajzi, földtani térképek) ; b) birtoktérképek, amelyek a birtokviszonyokat tüntetik fel (dülőtérképek, települési térképek, határtérképek, megosztási térképek, erdötérképek, közigazgatási és politikai térképek ; c) kulturtérképek. amelyek földrajzilag ábrázolható művelődési állapotokat és fej íődésí rögzítenek (néprajzi, nyelvi, vallási, közlekedési és gazdasági, jogi térképek) ; d) eseménytérképek, melyek a múlt és jelen eseményeit a térben ábrázolják (had járatok térképei, csatavázlatok, hadmozdulatok térképei). ~A térképek összes fajtái megjelenhetnek mint történeti térképek, mint egy bizonyos állapotot illetőleg időpontbeli helyzetet rögzítő vagy mint fejlődést bemutató térké pek (pl. a területhatárokat jelölő térképekkel egy állam területi növekedésének, kulturtőr képekkel művelődési áramlatoknak a bemutatása). (100) Tervrajzok Rendszerint nagyobb méretarányú (1: 5004ól 1:10.000-ig) és ezért a íöldlelűlet kisebb részeire alkalmazott térképek : város-, vár-alaprajzok, egy vagy több gyárüzem térképé szeti ábrázolása a környező tájjal együtt . (101) Rajzok vonalas, nem perspektivikus, épület, gép- stb. ábrázolások: homlokzat és alaprajzok. (102) Ábrák Fejlődéseket és összefüggéseket tárnak elénk vonalak és, szemléltető ábrázolás segítse gével: grafikus ábrázolások, technikai ábrák (pl. kapcsolási vázlatok), családfák, leszármazási táblák (szellemi összefüggések szemléltetésére is). (103) Képek Idetartoznak képszerű rajzok, festmények és fényképek, beleértve a filmeket, eseménye ket. személyeket (arcképek) és a természet vagy a kultúra jelenségeit (látképek) ábra zolhatják. A képekhez számítanak a cimerrajzok is. (104} Hangfelvételek Beszéd, zenei hangok és zörejek mechanikus vagy elektromos utón való rögzítésére szolgálnak : hanglemez, magnetofon, hangosfilm. Gyüjteményanyag (105) Szem- és fültanuk beszámolói v.ö. (75) Ólvan iratok, amelyeket nem az irójuk (mint a sajátkezű kéziratoknál) vagy a címzett (mini