Levéltári Híradó, 6. (1956)

Levéltári Híradó, 6. (1956) 2–3. szám - FORDÍTÁSOK - Szeleznyev, M. Sz.: A levéltárügy építése a Kínai Népköztársaságban / 176–185. o.

V, A leltár kialakítása 11. A leltári kartotékot (kivéve a szükségtelen aljatokat) a tudományos dolgozó szövegezi meg, szervezeti részek és évek szerint megjelölve a leltár fejezeteit, A leltári leirást a leltározás szabályainak megfelelően a leltári kartotékból irják le. S z ele z ny e v, M. S z : • • A LEVÉLTÁRÜGY ÉPÍTÉSE A KÍNAI NÉPKÖZTÁRSA SÁG BAN (Isztoricseszkü Arhiv 1955. 6. sz. 179-491. 7.) I. A népidemokratikus rendszer győzelméig Kínában szó sem leheteti a levéltárügy központo­sításáról. Az áruló Kuomintang kormány és párt ama kísérletei, hogy a levéltárügy központosítá­sához valami hasonlót valósítsanak meg, nem jártak és nem is járhattak eredménnyel. Kínában nem létesültek sem levéltári szervek, sem egységes áilami levéltári hálózat A dokumentumanyag szét volt szóródva, ős a hatóságok és magánosok levéltáraiban őriz­ték. A régebbi dokumentumokat a pekingi udvari levéltárban őrizték, amelyet még a Cin-dinasztia korában alapítottak. Hosszú szünet után, 1925-ben kezdett a levéltár működni az egykori pekingi császári Téli Palotában elhelyezett Múzeum alárendeltségében; 1925-29 között a levéltár főleg régi dokumentu­mokat gyűjtött, 1929-től 37-ig pedig túlnyomórészt a dokumentum anyag rendezésével és leltározá­sával foglalkoztak munkatársai. A dokumentumanyag publikálását a levéltár dolgozói végezték, egyes kinai történészekkel együtt 1929-37-bena levéltár 47 kötetet adott ki a •Régi emlékek gyűjteménye* cimen. Ebben többek között adatokat közöltek a parasztok reudális kizsákmányolásáról Kínában és a kinai parasztság harcáról a hűbéri elnyomás ellen, az imperialista hatalmak agressziójáról Kí­nában, végül arról, hogyan harcolt ez ellen a kinai nép, 1936-ban a levéltár Pekingben dokumentumgyűjteményt adott ki * Orosz nyelvű levéltári do­kumentumok az egykori pekingi császári udvarból* cimen. A gyűjtemény a Szenátus, a nercsini éü- irkutszki helytartók, a szibériai kormányzó és az orosz követek azon leveleinek és utasítá­sainak eredeti példányait közli az 1870-4.757 közti időszakból, amelyeket a kinai kormányszervek­hez intéztek Kan Szi (1662-4722) és Cjan Lun (1736-4796) uralkodása idején. Annak ellenére, hogy a kiadvány nem teljes, mégis a gyűjteményben közölt e dokumentumok, amelyek a kinai-orosz diplomáciai és gazdasági kapcsolatok egyik legrégibb szakaszára vonatkoz­nak, kétségtelenül érdekesek mindenki számára, aki ezeket a kapcsolatokat tanulmányozza. A do­kumentumokból látjuk, hogy Oroszország tartós diplomáciai és gazdasági kapcsolatokat kívánt léte­síteni Kínával, ellentétben a többi európai országgal, amelyek Kínával szemben agresszív politikát íolytattak. A gyűjtemény dokumentumai értékes adatokat közölnek az Oroszország és Kína közötti kara­ván-kereskedelemről és az orosz-kínai kereskedelem tárgyairól. A gyűjtemény a levéltárban őrzött orosz nyelvű dokumentumoknak csupán egy részét öleli fel, másik részük, túlnyomórészt másolatok, még kiadásra vár, A tudományos munka azonban szervezetlen jellegű volt és hiányzott a megfelelő metodoló­giai és melodikus alap, 1937-4949. között a régi iratok levéltárának működése megbénult és munkáját újra csak a népi forradalomnak Kínában aratott győzelme után tudta megkezdeni. 176

Next

/
Oldalképek
Tartalom