Levéltári Híradó, 6. (1956)
Levéltári Híradó, 6. (1956) 1. szám - Sümeghy Dezső: Sopron vármegye levéltárának történetéből / 59–112. o.
Bár ezek a rendszabályok a levéltárban foglalatoskodó Írnokok munkáját lényegesen csökkentették és igy több idejük maradt a levéltár rendezésére, eredményük nem volt kielégítő. Még hat év múlva is arról panaszkodott egyik gyűlésen a főjegyző és a főügyész, hogy (többször a legfontosabb és szükségesebb irományok a legfáradságosabb felkeresések után sem találtathatnak meg* a levéltárban. E Jelentés alapján határozta el a közgyűlés, hogy a (megyebeli archívumnak, mint a nemesség egyik legnagyobb kintsének tökélletes rendbe való tartásárat allevéltárost (vicearchivariust) is alkalmaz a levéltárban 1 . 03 A levéltári kérdéssel egyidejűleg megindultak a tárgyalások a megyeház-ügy megoldására is. A megyeház tatarozására vonatkozó korábbi tervek már hosszabb idő óta a helytartótanácsnál voltak ugyan, de ezek kellő átdolgozás, főleg azo«ban az épület bővítése nélkül - különösen a levéltár szempontiából - most már ugy sem voltak alkalmasak a bajok orvoslására. Ebben a kérdésben különben is megoszlottak a vélemények: voltak, akik a megyeházzal szomszédos Wohlmuthvagy pedig a Yiczay<ház megvételét tartották szükségesnek, mások pedig azt vitatták, hogy a düledező megyeházát (udvarának szoros volta és onnét eredő rossz és ártalmas levegő miatt* nem érdemes kibővíteni s nagy költséggel rendbe hozatni, inkább egészen uj épületről kell gondoskodni. Az utóbbi álláspont győzött, mire a közgyűlés megbízta az alispánt, hogy megyeház céljaira alkalmas másik házat vagy telket keressen? 04 Eötvös Ferenc alispán az un. Kaszinó-ház. vagy pedig Pejachevich Vince gróf házának és a mellétté levő kertnek megvételére gondon; de az országos politika eseményei ismét beleszóltak ezekbe a tervezgetésekbe: a devalvációk nyomán egyre súlyosabbá váló gazdasági helyzetben (boldogabb időre* kellett halasztani a döntési, tsak a viszonyok némi Javulásával tűzhette az alispán ismét napirendre ezt a már-már tengeri kigyóvá nőtt kérdést. Ezúttal azt ajánlotta, hogy vagy Tóth János föstrázsa mesternek a Domonkosok klastroma mellett levő két házát kellene megyeház céljaira megyenni s átalakítani, vagy pedig a mai Széchenyi téri 14-15. sz. ház helyén volt un. három házat ((die drei Hauser*) szerezze meg a megye s ezen a telken építtesse fel az uj megyeházát. A döntést az 1820. aug. 8-ra egybehívott közgyűlésre halasztották, de a rendek az ugyanakkor megtartott tisztújításon Eötvös alispán helyére Niczky Józsefet választották meg első alispánnak és ez a változás más fordulatot adott az egész megyeház-ügynek, mely ilyképpen csak az 1824. januári közgyűlésen került ismét tárgyalásra. Niczky alispán javaslatára ekkor már az a nézet diadalmaskodott, hogy az uj megyeházát a meglevő, de a Vfohlmuth-féle ház megvásárlásával kibővített telken kell felépíteni. Az alispán annyira bízott álláspontja sikerében, hogy az emiitett gyűlésre Hlld Vencel soproni építőmesterrel már a terveket is elkészíttette. A rendek a bemutatott terveket el is fogadták és nyomban felhatalmazták az alispánt, hogy a Vohlmuth-házat a megye számára 40 000 váltó Ft-ért vegye meg? Egyidejűleg a közgyűlés (elterjesztést intézett a helytartótanácshoz, s ebben a megyeház-ügy előzményeinek ismertetése alapján engedélyt kért arra, hogy a mintegy 480 000 váltó Ft-nyi épitési költségekből 70 000 Ft-ot. illetve a már pénztári maradványként e célra rendelkezésre álló 20 000 Ft leszámításával 50 000 váltó Ft-ot az adózó népre lehessen kivetni, ezzel szem* ben a többi kiadást a nemesség fogja önként magára vállalni. Ettől kezdve Niczky alispán nem engedte az uj székház épitési ügyét elaludni; közben átalakíttatta az épitési terveket is és Jóllehet minden követ megmozgatott, hogy az építés elé tornyosuló nehézségeket leküzdje, mégis közel nyolc esztendeig tartott, m lg a megye a helytartótanácstól kiharcolta a megyeház építésére vonatkozó engedélyt. A helytartótanács eddig sem emelt ugyan elvi kifogást a megyeház építését kimondó közgyűlési határozat ellen, de a végleges döntés előtt részletes adatokat követelt arról, mekkora az a hozzájárulás, mit a rendek a megyeház építés céljaira önként megajánlottak? Ez utóbbira vonatkozóan ugyanis eddig csak elvi kijelentések hangzottak el a közgyűlés ekent* ? Amikor azután a közgyűlés felszólítására beérkezett 1 *megajánlásokból nyilvánvaló lett. hogy a nemesség 28 000 ezüst Ft-ot meghaladó összeggel hajlandó az építést támogatni, a helytartótanács is megadta hozzájárulását, hogy a megye az adózókra öt éven át évi 4000 Ft külön adót vethessen ki, s megkezdődhetett a nehezen várt épités is.** 43 Az uj megyeházán, melynek megépítése voltaképpen a levéltári kérdés megoldására irányuló törekvések eredménye volt. a levéltár nemcsak minden tekintetben alkalmas helyiségeket, hanem 75
