Levéltári Híradó, 6. (1956)

Levéltári Híradó, 6. (1956) 4. szám - FIGYELŐ - Bélay Vilmos: Az Amerikai Egyesült Államok levéltárügye / 169–176. o.

ügy szövetségi szinten való megszervezését szükségesnek látták. így többek közt Hayes, 4877-4Ő1 4884-ig az USA elnöke, már elnöksége első évében Javasolta a Kongresszusnak egy Washingtonban felállítandó Szövetségi Levéltár létesítését Törekvése azonban kudarcot vallott. A századforduló körül két társadalmi testület az ismert amerikai multimilliomos által alapított és nevét viselő Carnegie-Institution, valamint az USA. szövetségi Jelentőségű történelmi társulata, az 4884-ben alapított «American Historical Association* kezdett foglalkozni a központi levéltár felállításának tervévet Ez a két nagy testület sokat tett a levéltári kérdések népszerűsítéséért de akkor még nem juttathatta el az ügyet a sikerig, Ezekben az évtizedekben a Kongresszus ismét foglalkozott levéltári vonatkozású törvényjavaslatokkal. Jellemző azonban a képviselők és szenátorok értetlenségére, hogy az 4884 és 4942 között benyújtott negyvennél több levéltári törvényjavaslat közül egyiket sem szavazták meg, 1943-ban végre komolyan kezdett a Kongresszus a központi levéltár felállításával foglalkozni bizottságot küldött ki a kérdés tanulmányozására- de az időközben kitört első világháború megint csak megakasztotta a munkát A két világháború közti időszakban a már emiitett Történelmi Társulat vette kezébe a kérdést és agitációja végre sikerre vezetett így született meg nagynehezen az 4934. évi levéltári törvény. Ez az első amerikai levéltári törvény azonban csak a Nemzeti Levéltár felállításával foglalkozik', a levéltárügy általános szabályozásának kérdését fel sem vett Az Unió levéltári hálózata, az egyes államok központi levéltára, valamint az államokon belül a megyék ficounty*). városok, községek, testületek, vállalatok stb. levéltára meglepő tarkaságot mutat 4939-ben, négy évvel a Nemzeti Levéltár íelállitása után, 48 USA államból csak 33 rendelkezett központi állami levéltárral, (többnyire nem igy nevezik ezeket de jelentőségük szempontjából igy lehet őket legjobban meghatározni.) Ennek a 33-nak szervezete, státusa, feladatköre nagyon különböző, semmiféle általános érvényű rendelkezés vagy szabályzat nem hangolta össze működésüket Az USA. alkotmánya szerint az egyes államok («State*) külön képviselőházzal és szenátussal, tehát önálló törvényhozással rendelkeznek,, minden állam maga határozza meg a közigazgatás és ügyvitel szabályait és -• amint már a cikk elején emiitettük • mindezeket igen élénken befolyásolja az illető állam politikai élete, a pártok erőviszonyai, ami az igazgatási személyzet fluktuációját vonja maga után. Mig 4933-ban még 45 államban egyáltalán nem volt központi levéltár, ma már 6 kivételével valamennyinek van valami olyan levéltári intézménye, amely azzal az igénnyel lép fel, hogy az egész állam legfontosabb íondjait átvegye és őrizze. Vannak olyan USA államok, ahol ez a központi levéltár önálló intézmény, igy Arkansas (*His~ tory Commission*), Delaware CiPublic Archives Commission*), Maryland ( *Hall of Kecords Commission*), New Mexico («Department of History*), stb. - összesen 45 államban Más államokban az állami könyvtár keretében találjuk meg mint levéltári osztályt pt Arizona (<Department of Library and Archives*), Connecticut («State Library, Archives Department* )„ Nevada (<Nevada State Library*), Oregon (<State Library^stb. *• összesen 40 államban. Vannak olyan államok, ahol a történelmi társulatok kezelik az állami Jelentőségű levéltári fondokat pt Kansas («State Historical Society*), Oklahoma, Visconsin, stb. ~ összesen 40 államban, Vannak olyan államok is, ahol valamely központi állami hivatal osztályai a levéltárak pt Georgiában a miniszternek (Secretary of State) alárendelve («Department of Archives and History*), vagy New Jersey, ahol az oktatásügyi minisztériumhoz tartozik (<Bureau or Archives and History*), stb. F összesen 9 államban. Végül még mais vannak olyan államok ahol egyáltalában nincs központi levéltár; Idaho, Maine, Montana. New Hampshire, Texas és Utah. A Nemzeti Levéltár. Az USA Washingtonban, tehát a íövárosban székelő Nemzeti Levéllóra elvben a szövetségi szintű testületekben és állami hivatalokban létrejött és az igazgatásban már nem szükséges ( «non-»current») iratanyagot veszi át Vezetője, akinek címe *az USA le> véltárnoka - Archivist of the USA* hivatalánál rogva felügyeletet gyakorol a szövetségi jelentőségű hivatalok munkája felett és működéséről évente egyszer beszámol a Kongresszusnak^ Ebben a jelentésében, elöirás szerint közölnie kell a kiselejtezhető fondok jegyzékét is, ebben a kérdésben azonban rajta kívül a iNémzeti Levéltári Tanácsnak - National Archives Councü* is hallatnia kell 470