Levéltári Híradó, 6. (1956)

Levéltári Híradó, 6. (1956) 4. szám - FORDÍTÁSOK - Jugoszlávia levéltárai / 152–168. o.

Smederevo (Yégszendrö), Cacak, Karlóca, Szabadka, Várasd, stb..).De voltak speciális :kérdések* kel kapcsolatos kiállítások is, mint pt a Szlovén Népköztársaság Nemzeti Levéltára által «A szociális viszonyok Szlovéniában a kapitalizmus Korában* c, kiállítás, A Szerb Népköztársaság Nemzeti levéltára alapítása 50. évfordulója alkalmából alkalmi kiállítást rendeztek* A kiállitásoKat általában a levéltár helyiségeiben rendezik meg, és felmerült az a törekvés is, hogy egyes levéltárak állandó kiállításokat rendezzenek., A levéltárak népszerűsítésének érdekében nagy érdeklődést váltott ki a «Történeti dokumentumok gyűjtésének hete», melyet a Levéltárosok Egyesülete és a Szerbiai Történészek Társasága együttműködve 1955-ben rendezett meg. Az akcióban résztvettek Szerbia összes levéltárai, előadásokat tartva, újságcikkeket irva, alkalmi falragaszokat ragasztottak ki, röpiratokat terjesztettek, diapozitiveket vetítettek és kiállításokkal szerepeltek, melyek közül egyeseket már említettünk. Az akció többek között eddig ismeretlen iratok felfedezését is eredményezte. A iá

evéltári Hét folyamán néhány levéltár irattári íelügyeleti ellenőrzést is tartott. Az ezen akciók eredményeként elért siker lehetővé tette, hogy idén a Jugoszláv Szövetségi Népköztársaság egész területén megrendezzék a Levéltári Hetet; a Levéltárosok Egyesületének Szövetsége azokban a napokban rendezi ezt, mikor a firenzei III. Levéltári Kongresszus ülésezik. •+ + + A levéltárak alapvető feladata tudományos kutatások terén az. hogy a levéltári anyagot a kutatók rendelkezésére bocsássák. E célból minden valamennyire is fontos levéltár rendelkezik katatóteremmel, s egyikük-másikuk mikroíílm olvasókészülékkel is íel van szerelve. Az említett munkaeszközökön kívül a íontosabb levéltárakban a kutatóknak segédkönyvtár is refidelkezésűkre áll. A levéltárak belső tudományos munkássága elsősorban a közigazgatás fejlődésének és szerkezetének kérdései felé fordul, tekintettel azokra az intézményekre, melyektől a levéltárak anyagot vesznek át, ,\ Jóllehet a levéltári anyag publikálására irányuló munka na szinte kizárólag a tudományos akadémiák illetékessége alá tartozik, vagy pedig néhány helyi tudós feladata, az utóbbi időben maguk a levéltárak is részt kezdenek venni a kezelésükben lévő levéltári anyag tudományos kiadásában, mint szerkesztők és kiadók. Egyes helyi levéltárak kisebb vagy nagyobb területre vonatkozólag átvették a helytörténeti kutatás központjának lunkcióját is, ** olyan téma ez, mellyel más tudományos intézmények nem foglalkoznak. A kiadványokra és a tudományos munkákra vonatkozó adatok a levéltárak és tevékenységük áttekintésénél a következő fejezetben szerepelnek. A jugoszláv levéltárak, azok jellege és f o n d j a i A jugoszláv népek azokban az időkben, amikor még törzsekben voltak megszervezve, s a társadalmi lejlödés Kezdeti stádiumában még nem volt lehetséges a nagy területekre kiterjedő államalapítás, azokon a területeken, melyeken most helyezkednek el, lőleg az ország íöldrajzi jellegének és a kezdetleges gazdasági viszonyoknak megfelelően rendezkedtek b.e. Az ország azonban már ebben az időszakban is különböző ~ keleti és nyugati * kultúrák hatása alatt állt Azok a feudális államok, melyek e területeken idők folytán létrejöttek mind jogi, mind kulturális vonatkozásokban lényegbevágó különbségeket mutatnak. Szlovénia, - ahol már a Vm. században létrejött a délszlávok első állami alakulata, Karinthia — a IX. századtól kezdve a frank birodalomba, majd a német államba olvadt be, s azután egy idegen nemesség döntő befolyása alá került Horvátország, mely 1402-ig önálló állam, ettől kezdve Magyarországgal kerül perszonálunióba, s 1526-ban Magyarországgal együtt jut a Habsburgok uralma alá. Viszonylag önálló helyzetét saját arisztoicráciájával azonban mindvégig megőrzi. A dalmát városok a XV. század elején Velence befolyása alá kerülnek, mialatt Raguza folyamatosan független köztársasággá válik. Lassabban folyik le az állammá szerveződés a Bosznia relé eső részeken, melyek már a XV. században az Ottomán birodalom uralma alá kerültek. Tekintetbe véve Bosznia határhelyzetét a török hatalom itt különösen élénic módon volt érez158