Levéltári Híradó, 6. (1956)
Levéltári Híradó, 6. (1956) 4. szám - FORDÍTÁSOK - Jugoszlávia levéltárai / 152–168. o.
Az anyagnak a felszabadulás után a levéltárak relé irányuló váratlan, méghozzá igen rendezetlen állapotban történő áramlása, valamint azon tény folytán, hogy a háború előtt bekerült anyag sem volt véglegesen rendezve, a levéltárak főíigyelme a fondok rendezésére irányult. A levéltári f ondókat a proveniencia elvének megfelelően rendezik, tekintetbe véve az egyes fondok felépítésének eredeti módját. Az anyag technikai kezelése azonban már nem egyöntetű. Az iratok nagyobb részét az irattárakban kialakított iratkötegekben őrzik, de néhány levéltárban a kezelhetőség határain belül különleges kötegeket és dobozokat is alkalmaznak. Minden levéltárba kerülő fondot és más dokumentációt átvételi leltárba vesznek. A rendezéssel egyidejűleg sok levéltárban részletes leltárakat készítenek az egyes fondokról. Sajtó alá elsősorban a fondok sommás táblázatai s -*• kivételes esetekben ** a részletes leltárak kerülnek. A íondok rendezése most már olyan stádiumban van, hogy részletes leltárak nagy tömegben publikálhatók. A leltározás módja még nem egyöntetű az ország egész területén, de már folyamatban van ennek egységesítése. Kiegészítő segédletekként a jugoszláv levéltárakban mindig a fond jellegének leginkább megfelelő módon s igazodva a tudományos kutatás szükségleteihez regesztákat, jegyzékeket, kartotékokat, stb. készítenek. + + + Az iratok és a segédkönyvek konzerválása és restaurálása aránylag nem nagy múltra tekint vissza Jugoszláviában., Az első ilyen laboratóriumot 1953»ban a Jugoszláv Népköztársaság Nemzeti Levéltárában szerelték fel, a másodikat pedig Zágrábban. De hasonló szolgálatot hívtak létre a kulturális emlékek megvédésére és tudományos kutatására szolgáló belgrádi intézetben és a Hadtörténeti Intézetben, E négy intézet laboratóriuma nemcsak az értékes íratok megmentésével foglalkozik, hanem tudományos és gyakorlati megoldást is igyekszik találni a papír megőrzésére és restaurálására. A zágrábi laboratórium kezdeményezésére két jugoszláv mérnök által készített tervek alapján Zágrábban elkészítettek egy, a papírnak a Barrow-módszer szerint plasztikus lapok és japán papír segítségével való impregnálására szolgáló gépet. A Jugoszláv Szövetségi Népköztársaság Nemzeti Levéltárában lévő laboratórium a konzerváló és restauráló munkán kivül az anyag rom* lásának természetét és a modern módszerek alkalmazásának lehetőségét is vizsgálat tárgyává teszi. E levéltárak laboratóriumaiban gépekkel és kézimunkával egyaránt dolgoznak. A papirkonzerválásnak és restauráló munkáknak Jugoszláviában nagy jelentőségük van, hiszen a sok háború, valamint az általuk előidézett pusztítások következtében fontos történeti dokumentumok nagy tömege sérült meg súlyosan. Mikroíilmlaboratoriumok '•* nagy részben importált felszereléssel - Belgrádban, Ljubljanában, Szarajevóban és Dubrovnjkban vannak. Jól meg vannak szervezve és el vannak látva a szükséges felszereléssel. A- levéltári anyagot mikrofilmre veszik, hogy igy védjék és kiegészítsék a fondoicat, lehetővé tegyék* az iratok cseréjét, s hogy megkönynyitsék a tudományos kutatómunkát A fotóanyagok hiánya azonban elég nagy mértékben érezteti hatását. + + + Jugoszlávia levéltárai tevékeny módon megfelelnek nevelő hivatásuknak. Sok levéltár szoros kapcsolatot tart fenn középiskolákkal, egyetemekkel, valamint népi= és munkásegyetemekkel. A kapcsolatot a nemzeti történelemmel foglalkozó előadásokkal s levéltári dokumentumokról készült illusztrált reprodukciók kiadásával is biztosítják. A varasdi városi levéltár pl. saját helyiségeiben tartott különleges szemináriumot diákok és tanulók számára. így Jelentős mértékben növelik az érdeklődést a történelmi tanulmányok és a levéltári problémák iránt. A levéltárak rádióelőadásokat tartanak, sajtóközleményeket adnak ki, hogy ilyen módon ismertessék meg a közvéleményt a levéltári szolgálat fontosságával. á Jugoszláv levéltárak figyelemre méltó eredményeket értek el azzal, hogy egy-egy helyi témára vonatkozó időszaki kiállítást szerveztek. A dokumentumok kiállítását tábla egészítette ki, mely megmutatta a szóbanforgó helység történeti fejlődését (Belgrád, Zajecar, Kragujevác, Pozsarevác, 157