Levéltári Híradó, 6. (1956)

Levéltári Híradó, 6. (1956) 4. szám - FORDÍTÁSOK - Nuhlicek, Jozef: A nemzeti bizottságok iratkezelése az 1945–55. évben / 120–128. o.

A 485/14-8/7-4950-1/6. sz. belügyminisztériumi rendeletben kiadott és a nemzeti bizottságok által 4951, január 1-én bevezetett ügyrend tartalmát tekintve az államigazgatás valamennyi főtevékenységét figyelembe vette, valamint a törvényhozást és az igazságszolgáltatást is, Ugy állították öszsze, hogy meg legyen benne az összefüggés az érintkező feladatok között és hogy a további fej lödés állandóan tükröződjék benne Az államigazgatás szervekiek tevékenysége 40 osztálynak neve zett csoportra volt bontva: 0. nemzetközi jog, állami szervezet közös közigazgatási ügyek, 1., közös gazdasági ügyek és gazdasági szervezés, 2, belügyi igazgatás, 3, kulturális ügyek és testnevelés, 4. káderek, szociális és egészségügyi gondozás 5» ipar, kereskedelem, élelmezés, 6. mezőgazdaság. 7. műszak és szállítás, 8. pénzügy, 9, igazságügy, Ha összehasonlítjuk ezeket az osztályokat az ideiglenes ügyrend csoportjainak fentebb felsorolt áttekintésével, akkor feltűnő összefüggések mutatkoznak, Az 1950-ben kiadott ügyrend az egyes osztályokat un, ügyosztályokra, az ügyosztályok tartalmát további tíz címszóra és minden címszót további 10 alcimszóra tagolt, így pl. magának az ügyrendnek fzedes rendszerű száma .055,7 fel oldva: 0 osztály (közös közigazgatási ügyek) 5 csoport (hivatalszervezés és igazgatás) 5 cimsző (ügyintézés) és 7 alcimszó (ügyrend), amelyet áttekintés céljából tizedesponttal választanak el az előző három számjegyű számtól. Az idézett nyomtatott ügyrendben megtalálható az egyes címszavak betűrendes áttekinthető jegyzéke is. Az ügyrend eléggé hozzáférhető, miután nagy példányszám ban készült, bizonyára minden nemzeti bizottság levéltára legalább egy példánnyal fedezheti szükségletét. Az ügyrend nem oldotta meg közvetlenül az iratselejtezés kérdését. Ezt a belügyminisztérium 1951. december 274 ideiglenes utasítása, majd ugyanennek a minisztériumnak az íratselejtezésröl szóló kormányhatározat (62/1953. sz.) alapján 1953, augusztus 5-én SAK--055.6- 4/8-53 sz, irány elvei oldották meg, amelyet, a selejtezési határidők jegyzékével egészitettek ki Nem voltak azonban tekintettel az ügyrendre, így ezek az irányelvek az 1954, november 30-án a nemzeti bizottságok részére kiadott uj ügyrend után is érvényesek maradtak, A nemzeti bizottságokról szóló 1954. évi törvény végrehajtása következtében előállott változások és azok az uj feladatok, amelyek előtt a nemzeti bizottságok végrehajtószervei, elsősorban az ügyosztályok és igazgatási szervek álltak, uj ügyiratkezelési irányelvek kiadására vezettek A belügyminisztérium 1954, szeptember 30-án kiadta az NV/3 055.0-45/9-1954, sz. rendeletet amely 4955. január 1-én lépett életbe. Ezek az irányelvek különbséget tesznek a kerületi és központi nem zeti bizottságok (I.), járási, helyi és körzeti, továbbá Prága főváros nemzeti bizottsága (II.) és a helyi nemzeti bizottságok (III.) ügyrendje között Minden olyan nemzeti bizottságnál amoly ügyosztályokkal rendelkezik, az ügyirat k»zelós£t az iktató. leiró

£ irattár és az ügyosztályokon vagy az igazgatásban ezzel megbízott dolgozók végzik. A különbség abban rejlik, hogy a kerületi és központi nemzeti bizottságoknál az iktató csupán osztályozza az iratokat ellátja azokat iktató-bélyegzővel és átadja az egyes ügyosztályoknak vagy az igazgatásnak, az iratkezeléssel megbízott dolgozó pedig csak ott látja el az iratot iktatószámmal, vezeti be az iktatónaplóba szükség esetén a lajstromba. EzzeL szemben a járási nemzeti bizottságoknál és a velük egy szinten álló nemzeti bi zottságoknál az iktató köteles ellenőrzés céljából un * átadókönyvet* vezetni és gondoskodni arról, hogy az elintézett ügydarabokat irattári jelzet szerint irattárba helyezzék el és végül a kis létszámú ügyosztályok részére iktatónaplót és lajstromot is vezethet, amelyet egyébként az érdekelt ügyosztály és az igazgatás vezet Az iratkezelést minden irányban megszigorították. Az iktatónak figyelnie kell az illetékességre és a mellékletek számára s a tévesen beérkezett iratokat köteles az illetékes címzettnek továbbítani. Az irányelvek megállapítják azt, hogy milyen iratokat ós kinek kell felbontatlanul átadni- Abban az esetben, ha az iratból a benyújtó ;:em állapitható meg, vagy nem ál lapítható meg postakelti bélyegzője, akkor főképp panaszok és bejelentett érték esetében az iktató a borítékot mellékeli az irathoz. Egyébként a borítékokat csak átmenetileg őrzik meg. Az iktató bélyegzőt rendszerint a szöveg alá nyomják és az érkezés keltét s a mellékletek számát tüntetik fel. Ha a küldemény ajánlottan érkezett, akkor a postai számot és a felad* bélyegző szövegét feljegyzik. A kerületi és központi nemzeti bizottságoknál az iktató tájékozódási jegyzékben vezetheti az idegen számokat az egyes benyújtók szerint, .j 125