Levéltári Híradó, 6. (1956)

Levéltári Híradó, 6. (1956) 4. szám - FORDÍTÁSOK - Nuhlicek, Jozef: A nemzeti bizottságok iratkezelése az 1945–55. évben / 120–128. o.

hogy kevesebb számú, mindössze 44 kútfőt ismert. A római számokkal jelzett kútfők tételekre (arab számok), csoportokra (kis betűk) és alcsoportokra (arab számok) oszlottak tovább, A járási bivatalok egy kis részénél továbbra is a régi, még a Monarchia idején bevezetett ügyrendet használták, amely 43 vagy 49 kutrőből állott, s ezek tételekre oszlottak TeL Csehországban néhány nemzeti bizottság az irattározásban a tizedes rendszert alkalmazta. amelyet a cseh községek, városok és járások központja és különféle szervezőirodák (pl, Blasek Lipót Pardubicban) propagáltak, de rendszeresen megtartották az iktatót és a mutatókőnyvet is. A Cseh községek, városok és Járások központja már 4940-ben uj «ügyrendet» vezetett be és arra törekedett, "hogy ezt tagjainál is keresztülvigye. Az uj ügyrend az eddigi iktatószámokat jelzetekkel rpótolta, amelyek a tárgy számából és a keltezésből állottak (pl., a 664-4/7-490, sz. iratot 4940. július 4-én mutatták be a levéltár ügyében aláírásra). Az iratnyilvántartás betűrendben rendezett mutatólapokból és egy beadványjegyzékböl állott, amelynek öt rovata (érkezés napja, száma, honnan, osztály, elintézés napja) volt. A tárgyi tizedesrendszernek nyolc csoportja volt: 4. közigazgatás, önkormányzat, -- 2. rendőrség, katonaság. - 3. építésügy, szállítás, utügy, vizügy. - 4. népes állategészségügy. - 4. ipar. kereskedelem, gyáripar, munkásügyek, mezőgazdaság, -- 6. vallás, házasságkötések, művészet, tudomány, iskolaügy, népművelés. -- 7. állampolgársági, illetőségi ügyek, népszámlálás, szegényügy és szociális gondozás. -- 8. a község pénzügyei és gazdasága. A bemutatott ügyrenden dolgozott 4940-ben Janouch Rudolf is. aki 4946-ban az ügyrendet a helyi és járási nemzeti bizottságok szükségletének megfelelően átdolgozta, A Cseh községek,, városok és járások központja által kiadott átdolgozott ügyrend ismét jelzetek használatát javasolta az iktatószá mok helyett és segéd iratjegyzékek bevezetését a következő rovatokkal : 4. érkezés napja, 2. honnan, milyen keltezéssel és szán alatt érkezett. 3. tárgy. 4. elintézés napja, 5. ki és ho gyan intézte el (rövid tartalom). Az ugyanakkor javasolt irattári rendszernek nyolc csoportja volt: 4. közigazgatás, - 2, állami igazgatás, - 3. iskolaügy és népművelés, - 4. egészségügy és szociális igazgatás. - 5. gazdaság, - 6, mezőgazdaság. - 7. műszaki, - 8. pénzügy. 4948-ban, közvetlenül megszűnése előtt a Cseh községek, városok és járások központja a helyi nemzeti bizottságok részére ujabb ügyrendet dolgozott ki. s ehhez jól áttekinthető ügykörjegyzéket csatolt táblázat formájában; Az ügyrend a háromjegyű számok tizedesrendszerén alapult. A kidolgozott rendszert a belügyminisztérium használta fel a belügyi igazgatás ideiglenes irattári rendszerének alapjaként. A belügyminisztérium 4948. december 10-én kelt K--662-6/42-4948. sz. körrendelete ismertette a cseh tartományi, központi és járási nemzeti bizottságokkal azokat az uj belügyi igazgatási ügyrendi elveket, amelyeket a helyi nemzeti bizottságok is bevezethettek. A tartományi nemzeti bizottságok az ostravai kirendeltség kivételével 4949. január 4, - március 34. terjedő hátralévő időszakra a régi rendezési módszer szerint dolgozhattak, majd kötelesek voltak irattári anyagukat a belügyminisztérium levéltárának átadni. Egyébként 4948. december 34-ével le kellett zárni valamennyi addig vezetett olyan segédkönyvet, amely csak az iratok rendezésére szolgált, nevezetesen az iktató- és mutató könyv eket. lajstromokat és esetleg egyéb feljegyzéseket (pl. az idegen szám mutatókat, névmutatókat). Egyedüli segédkönyvként csak a vezető kartont volt szabad használni. Az uj iratrendezést egyidejűleg Szlovákiában is bevezették. A vezetökarton újdonság volt, amelyet a nagy- és középhivatalok postája iratrendszerének szovjet mintájára vezettek be. A következő förovatai voltak : Jelzet : . Ügyintéző : i beadvány tartalma • Az irat jellege Lerakva -én A fél tetszésére volt bizva. hogy a bekeretezett részt saját maga tölti-e ki az irat beadásakor - a vezetökartont dohányarudákban lehetett kapni, mivel a dohányjövedék utján került szétosztásra - vagy pedig az

1 iroda tölti-e ki. amely ellátta a Z-662-6/42-4948-1/4. sz. belügyminiszteri határozatban a belügyi iratkezelés részére előirt ideiglenes ügyrend szerinti jelzettel is. Az irodának kellett gondoskodnia arról, hogy az < Érkezett =án» rovatba a hónap és a nap előtt az évszámot is feltüntessék, mert ez már többször nem került megismétlésre, továbbá* hogy a «-tól» rovatban is feltüntessék azt a keltet, amikor a fél a beadványt elküldte, ill. -a jelzetet és a hivatal