Levéltári Híradó, 6. (1956)
Levéltári Híradó, 6. (1956) 4. szám - FORDÍTÁSOK - Nuhlicek, Jozef: A nemzeti bizottságok iratkezelése az 1945–55. évben / 120–128. o.
Nuhlicek Jozel A N EMZETI BIZOTTSÁGOK IRATKEZELÉSE AZ -1945-55. É VBEN (Archivni Casopis -1955. 435-445. 1.) Csehszlovákia a Szovjet hadsereg által történt felszabadításának 40. évfordulója alkalmából x politikai és szakcikkekben méltatták a nemzeti bizottságok szerepét, amelyek a náci megszállás alatt a nép forradalmi harcának szervezetei voltak, majd a felszabadulás után a népgazdaság újjáépítése és a népi demokratikus állam felépítése során a legszélesebb néprétegekre kiterjedő kezdeményező és közéleti szerepet játszotta le Vitathatatlan, hogy a munkásosztály hatalomrajutásának megnyilvánulásai közül az egyik legfontosabb forradalmi változás a régi államapparátus szétzúzása és az uj felépítése volt. Régi állami berendezésünk struktúrájának alapjaiban való megváltoztatása a cseh és szlovák nemzeti front csehszlovák kormánya programjának V. fejezete értelmében. amelyet 4945. május 5-én Kassán, a kormány első tanácskozásán fogadtak el - a nemzeti bizottságok feladata volt: «A régi bürokratikus, a néptől távol álló közigazgatási apparátustól eltérően a falvakban, járásokban és tartományokban az állami közigazgatás uj szerveiként a nép által választott nemzeti bizottságokat kell megalakítani... Illetékességüket tekintve minden közügyet ezek fognak intézni... és vezetni fogják a nekik alárendelt demokratikus hivatali apparátust.* A nemzeti bizottságok választását és teljhatalmát az 4945. május 5-én kiadott 4. sz. kormányrendelet állapította meg. s az 4945. évf 44. sz. kormányrendelet szabályozta. A közigazgatás élére a nép képviselőiből álló. a nép által választott, a nép által ellenőrzött és a népnek felelős testület került, s ennek rendelték alá az alkalmazottakat. Ezzel kiküszöbölték a közigazgatás kettősségét, felszámolták a bürokrácia túlsúlyát. A közigazgatás további átépítését az 4948. május 9-i alkotmányba foglalták bele. amely szerint a nemzeti bizottságok a falvakban, járásokban és tartományokban az államhatalom hordozói és végrehajtói, egyben a nép jogainak és szabadságának őrei Nemcsak adminisztratív funkciókkal rendelkeznek, hanem az államot képviselik azon a területen, amelyre megválasztották őket és képviselik a népet is. amelynek akaratát tolmácsolják, jogait és szabadságát őrzik, A május 9-i alkotmány iiymódon törvénybe iktatta annak a népi közigazgatásnak fogalmát, amely már 4945 óta működött. Kifejezett ellentéte volt ez a régi bürokratikus államapparátusnak, amelynek élén 4945-ig idegen emberek állottak járási főnökként vagy tartományi elnökként, akik csak a fölöttük álló magasabb szervnek voltak alárendelve, s egyformán bürokratikusak és népellenesek voltak. A nemzeti bizottságok további alaptörvénye a közigazgatás beosztásáról szóló 4948. december 24-i 280. sz, törvény volt. amelynek értelmében megszűnvén a cseh. és morvasziléziai tartomány, megszűntek a prágai és brünni tartományi nemzeti bizottságok.az opavaj kirendeltséggel együtt. Helyűkbe 49 kerületet állítottak Tel (közülük 6 Szlovákia területére esett) ós külön törvénnyel, az 4949. évi 80. törvénnyel módosították a prágai központi nemzeti bizottság hatáskörét. Szlovákia nem kapott országos nemzeti bizottságot. Szlovákia alkotmányos szervei a nemzeti tanács és a meghatalmazottak testülete volta le Egyidejűleg a közigazgatási begsziás megváltoztatására is sor került. Ez főképp a járási beosztást érintette, ahol típusként a 30 000 lakossal rendelkező járást jelölték meg. (3/4949. sz. kormányrendelet.) A kerületi és járási nemzeti bizottságokra szállt át a pénzügyigazgatóságok hatásköre, melyeket nagyobbrészt felszámoltak (4948. évi 284. sz. törvény és 302/4948. sz. kormányrendelet), továbbá a munkavédelmi hivatalok hatásköre (4949. évi 87. sz. törvény és 29/4949. sz. kormányrendelet). Sor került a kereskedelmi és iparkamarák, az állami földhivatalok, a tartományi és Járási élelmezési bizottságok és más különféle szervek felszámolására is. Hatáskörüket a megfelelő íoku nemzeti bizottságokra ruházták át. Prágában. Brünnben és Pozsonyban központi nemzeti bizottságokat állítottak fel, vegyes kerületi és járási illetékességgel s területüket külön körzeti nemzeti bizottságokra, mint vegyes, járási és helyi illetékességgel rendelkező legalacsonyabb közigazgatási egység ékre osztották fel. A többi kerületi székhelyként kijelölt városban a járás és város számára egységes nemzeti bizottságokat szerveztek, a városok A Nemzeti Bizottságok (Narodni Vybor) a csehszlovák közigazgatásban a mi tanácsaink szerepét töltik be. - Szerk. 420
