Levéltári Híradó, 6. (1956)
Levéltári Híradó, 6. (1956) 1. szám - Borsa Iván: Az egyházi levéltárak helyzete a Magyar Népköztársaságban / 48–56. o.
Az állami levéltári szolgálat azonban más vonalon is egyre fokozottabban gondoskodott a r. kat. egyházi levéltárak anyagának rendezéséről és használhatóvá tételéről. 1951~4954„ év folyamán a Központ szakértői ugyancsak szoros együttműködésben a levéltárak egyházi kezelőivel a már emiitett a lap leltáraknál sokkal részletesebb fokon ismertetéseket készítettek az esztergomi és kalocsai érseki és a győri püspöki levéltár teljes anyagáról. Az egyházak anyagának fokozott biztonságát és kutathatóságát, szolgálta továbbá az a lépés, mely a katolikus levéltárak 1711 előtti teljes iratanyagának filmrevételét tűzte ki feladatául. Az 1950-4954. év folyamán az egyházi ható* ságok támogatásával/többszázezer filmfelvétel készült el és került elhelyezésre Budapesten az Országos Levéltár fiimtárában, E munka még nem fejeződött be. Történtek filmezések ezenkívül olyan modernebb XIX-XX. századi iratanyagokból is,, melyeidnek a kutatás számára ilyen formában való rendelkezésre bocsátását az illetékes egyházi hatóságok engedélyezték. Az iratanyag biztonságba helyezésének munkájában az állami levéltárak más formákban is segítséget adnak az egyháziaknak, A váci püspökség pl^.XVlü, század elejéig visszanyúló többszáz csomónyi nagy uradalmi levéltárát melynek megőrzését és rendeztetését saját erőivel nem tudta megoldani letétként helyezte el a területileg illetékes állami levéltárban,, ahol annak rendezése és leltározása a levéltár munkatervébe illesztve azóta meg is történt. Az 1950, évi törvényes rendelkezések alapján a Központ készítette el a római katolikus egyház alsóbb szerveinek (plébániák) iratainak központi nyilvántartását is. Mindezek következményeképp általánosságban megállapítható, hogy a r. kat egyházi levéltárak ma lényegesen rendezettebb állapotban vannak, jobban kutathatók mint a két háború között voltak. Öntevékenysége folytán különösen kiemelendő az a munka, amit a református egyház végzett 1950 óta levéltárügyének fejlesztése terén. A Református Egyetemes Konvent átérezve a törvényerejű rendeletnek a levéltári értékek védelmére irányuló törekvését, a levéltárakkal kapcsolatos feladatok intézését külön konventi levéltári előadó feladatkörébe utalta. Az egyház a Levéltárak Országos Központjával együttműködve arra törekszik,, hogy a sok helyen szétszórtan és nem mindig megfelelő módon kezelt iratanyagot az egyházkerületek levéltáraiba gyűjtse be, ahol azután mint kutatási központokban jobb elhelyezést, szakszerűbb kezelést és nagyobb kutatási lehetőséget tud biztosítani. Ezt a különböző egyházi intézmények is felismerve, egymásután ajánlják fel levéltári anyagukat az egyházkerületi levéltárak_ nak. Az egyházkerületi levéltárak ma már nem csupán az egyházkerület működése során keletkezett iratanyagot kezelik,, hanem figyelemmel kisérik az egyházkerület területén lévő egyéb egyházi anyagot is„ amelyben nagy segítségére van az az adatgyűjtemény, amely a vallás- és közoktatásügyi minisztérium bejelentést elrendelő utasítása alapján a központban jött létre. Az elrendelt adatszolgáltatás és anyagfelderitő munka eredményeképpen az egyház olyan át-, tekintést kapott levéltári anyagáról, amelynek segítségével lehetővé vált, hogy valamennyi, 1731 előtt keletkezett levéltári anyagát az Országos Levéltárral együttműködve filmre vetesse. Megkezdték az egyházkerületi levéltárak fondjainak nyilvántartásba vételét, s rendező és feltáró munkájukkal nagy mértékben.segítik a kutatást. (E tekintetben kivétel a pápai egyházkerület levéltára, mely még nem tudta rendezni a háború során szétzilálódott megmaradt iratait.) Azonkívül Felkutatják a megszűnt egyházi intézmények iratait és intézkednek a veszélyeztetett iratok ügyében. Ugyanakkor a református levéltárak dolgozói aktiv részt vesznek egyháztörténeti és köztorténeti vonatkozású forráskiadványok és tanulmányok készítésében is. Az evangélikus egyház a második világháború után (1948-49) kezdeményező lépéseket tett az irányban, hogy az egyetemes egyház központi levéltárában biztosítsanak elhelyezést a különböző egyházi szervek levéltári anyagának abban az esetben, ha fenntartóik nem tudnak erről megfelelően gondoskodni, vagy pedig az egyházi szerv megszűnik. Amikor a vallás és közoktatásügyi miniszter rendelete megjelent a történeti értékű iratok bejelentésére vonatkozóan, az egyház felhasználta ezt az alkalmat arra, hogy áttekintést kapjon intézményeinek különböző terjedelmű és értékű levéltári anyagáról. Ennek érdekében a miniszteri rendeletben előirt adatokon felüli adatszolgáltatást kért saját nyilvántartása számára 55