Levéltári Híradó, 6. (1956)

Levéltári Híradó, 6. (1956) 2–3. szám - LEVÉLTÁRTÖRTÉNETI ADATTÁR - A "levéltár" fogalom első magyarnyelvű tudományos megfogalmazása / 254–. o.

I I LEVÉLTÁRTÖRTÉNET! ADATTAR A *LEVÉLTÁR» POGALOM ELSÜ MAGYARNYELVŰ-TUDOMÁNYOS MEGFOGALMAZÁSA tLevéltár, gyűjteménye vagy rakhelye ollyan oklevelek és irományoknak, mellyek bizonyos nemzetségnek; egyesületnek, közönségnek, kormányszéknek részes vagy egész törvényhatóságnak, vagy egész országnak jogait, elsőségeit, igényeit, egyezéseit sal, tárgyazzák. Kitetszik ezen határozatból, hogy a levéltároknak két Több osztálya van. mellyeknek egyikét a magánlevéltárak (miilyenek egyes nemzetségeké, egyesületeké, közönségeké, s némelly kormányszékeké), másikát pedig a közlevéltárak képezik. Ezek sorába tartoznak honunkban minden olly személyeknek s helyeknek levéltárai, kik és mellyek hiteles nagyobb vagy kisebb pecsétekkel bírnak, (V»ö, Pecsétek.) Hlyének az ország birái (névszerint a nádor, a kir. udvar bírája és a kir. személyviselő), a horvátországi bán. és a tárnok mester, a vármegyék, a Jászok és Kunok közönsége, a királyi városok, a hajdú- és priv. mezővárosok, a. a liszáhihneni koronaterület. Azon tisztviselői személyek, kik az illy személyek s helyek levélgyűjteményeire vagy rakhelyére vigyáznak, levéltárnok nevet viselnek. - Már a legrégibb nemzeteknek voltak levéltáraik. A Zsidók, Görögök és Rómaiak, templomaikat használták levéltár gyanántj ide rakták le nyomósabb irományaikat, s a íelügyelést papjaikra bizták. Őseink is legnagyobb bizodalommal viseltettek az egyházi személyek iránt, s minthogy részint írástudatlanok voltak, részint gyakori katonáskodások miatt, okleveleiket gondos vigyázat alatt nem tarthaták. de egyszersmind a harcz dulásaitól s a tűzi veszedelmektől is félthetek : a rendszerint erősebb épületekben lakó egyháziak őrizete alá adták azokat. Így támadtak a világi papok s szerzetesek levéltárai. - a káptalanok és szerzetes gyülekezetek. KU'NüSS..* E megfogalmazás a «Közhasznú Esméretek Tára a Conversations Lexicon szerént, Magyarországra alkalmaztatva! cimü 40 kötetes nagy lexikon, a reformkori Magyarország nagy enciklopédiája 7.. Pesten 1833-ban magjelent kötetéből származik. (479. 1.) A megfogalmazás szerzője Kunoss Endre szegény vasmegyei parasztcsaládbol született 4844-ben. Ügyvédnek készült, de már korán bekapcsolódott kora irodalmi és tudományos mozgalmaiba. Bámulatos sokoldalú ember: ügyvéd, jogi iro, újságíró, természettudományi cikkeket ir, - átmenetileg Táncsiccsal együtt szerkeszt egy ^Természet* cimü, rövid idő után azonban megbukott természettudómányos lapot. De tevékenyen résztvesz a kor szépirodalmi mozgalmaiban is : novellákat és verseket is ir. Mini a Közhasznú Esméretek Tárának munkatársa fogalmazta meg a fenti, a kor erősen jogászi alapú tudományosságának megfelelő levéltárdefiniciót : a levéltár fogalmának tudomásunk szerint első magyarnyelvű tudományos igényű meghatározását, A túlhajtott munka és egészségtelen életviszonyok korán megtörték egészségét: alig 33 éves korában tüdöbajban hal meg. Müveinek felsorolását és rövid életrajzát Szinnyei : Magyar irólc élete és munkái cimü müvének 7. kötete (494. skk. U közli. A szerkesztőség ebben, a továbbiakban folyamatosan fenntartani kivánt rovatban eddig eléggé elhanyagolt levéltártörténetünk egyes jellemzőbb dokumentumait kívánja rövid kisérő szöveggel közzétélélni. Kívánatos lenne ha vidéki elvtársaink minél jobban bekapcsolódnának e rovat munkájába, a levéltáraik történetét illető íontosabb dokumentumok : régi leltárak, rendezési tervek, levéííári leírások, reformjavaslatok, a levéltárak életét illusztráló jellegzetes adatok közlésével. (Szeríí.) 254