Levéltári Híradó, 6. (1956)

Levéltári Híradó, 6. (1956) 1. szám - Dr. Walter Nissen, a Deutsches Zentralarchiv Merseburg igazgatójának magyarországi előadásai: 1. A német levéltárügy mai helyzete és feladatai: 2. A munkásmozgalom történetére vonatkozó levéltári kutatások állása, módszere és tapasztalatai a Német Demokratikus Köztársaságban / 38–48. o.

tömegét vonták össze az épület körül, teljesen hiába, mert a levéltár a szovjet hadsereg előre­nyomulása idején, 4945 tavaszán minden iratanyagával együtt tökéletesen elpusztult. Csupán az az iratanyag maradt meg, amit már a háború alatt az úgynevezett alpesti erődbe, Bad Reichenhallba vittek. Ez az iratanyag tartalmazta a nagy német katonai szervezők: Rohn, Scharnhorst Gneisenau, Gr'áner személyi irathagyatékait, Hitler személyes parancsára az utolsó percekben ezeket is meg kellett volna semmisíteni, de szerencsére ezt nem tették meg. A régi hadilevéltárból csupán ez az iratanyag maradt meg. Az amerikaiak ezt az anyagot elszállították, jelenleg Vlashingtonban, .a kong­resszusi könyvtárban őrzik. Szerencsésebben megmaradtak az egyes tartományok régi katonai vo­natkozású állagai : Szászországban megmaradt valami,, de az még nem használható, Bajorország­ban és Württembergbeh a leglényegesebb iratok megmaradtak. Erősen meghiányosult viszont az OKW. (Oberkommando der Vehrmacht) második világháború alatt .keletkezett iratanyaga ; megma­radt részét mely elsősorban személyzeti jellegű iratanyagot tartalmaz Nyugaínémetországban a Né­met Szövetségi Köztársaság levéltára őrzi Koblenz-ben„ Ezenkívül a levéltárnak jóformán más anyaga nincs is ; - hiábavaló igyekezetet tettek arra, hogy a második világháború külügyi anyagát, melyen az angolok és amerikaiak osztozkodtak és ma Oxfordban és New-Yorkban őriznek, megkaphassák. Annál nagyobb jelentősége van annak a körülménynek, hogy a Szovjetunió visszaadta azt a német levéltári anyagot, melyet Berlin ostromakor a szovjet katonák biztonságba helyeztek. A kezükbe ke­rült anyagból az angolok és amerikaiak publikációkat adnak ki, saját szempontúikból szovjetelle­nes rágalmakra használva fel a tendenciózusan összeválogatott anyagot Ezt a munkát még nyu­gatnémet levéltárosokra, szakemberekre sem bízzák rá „holott már több nagy kötetet adtak ki. Az amerikaiaknak különben sajátos felfogásuk van a levéltári anyagról p •* erre jellemződ hogy a ke­zükre került és szintén Washingtonba hurcolt Stresemann-hagyatékot teljes egészében lefényképez­ték, sokszorosították és e filmen lévő anyagot sorozatonként 600 dollárért árulják. A levéltárosképzést illetően hangsúlyozandó, hogy a levéltárosképzés igen nagy jelentőség­gel bir mindazok számára, akik levéltári vonatkozásban valamit tenni akarnak. A levéltárosnak igen sokoldalúan képzett szakembernek kell lennie. E cél érdekében már 4890 óta, megszakításokkal., régebben a porosz, titkos levéltár, a második világháború óta pedig a Zentralarchiv mellett van szer­vezve egy levéltártudományi intézet Az előadók legtöbbnyire a levéltári igazgatóság, a Zentralar­chiv,, vagy a tartományi főlevéltárak vezetőiből és dolgozóiból kerülnek ki, olykor egyetemi embe­rek és akadémikusok is részt vesznek az oktatásban. \ A tananyag a klasszikus segédtudományokból áll - ezeket ujabban igen helyes törekvéssel alaptudományoknak igyekeznek nevezni. Ilyen elsősorban a palaeográfia c ujabban külön tantárgy­ként tanítják az irattant és a levéltártant is.. A tanfolyamon résztvevőknek egyetemi történészi vég­zettséggel és egyetemi grádussal, doktorátussal kell rendelkezniük. A tanfolyam 2 éves, 42--45 részt­vevővel,, most tervezik -- pénzügyi okoknál fogva - 4 évre való csökkentését Ezután a résztve­vők a tanfolyam első évét a berlini egyetem történettudományi karán, még mint utolsó éves hall­gatók hallgatnák. Tisztában vannak vele, hogy a képzési idő ilyen lerövidítése bizonyos nívó csök­kenéssel járhat, s ezért még inkább arra törekszenek, hogy csak a legjobb hallgatókat vegyék be a tanfolyamra. Eddig is csak a legjobban képzett embereket vették fel a tanfolyamra, hiszen a le­véltárosnak'sokkal többet keli tudnia, mint az oktatásban, múzeumi vagy könyvtári vonalon dolgozó embernek. Itt ugyanis különleges szakismereteket kell szereznie és a nehéz vizsgákat csak a leg­képzettebb és legjobb emberek tudják kiállani. Ezért a levéltárosok tekintélye a tudományos életben igen nagy. Az intézetben van egy szakiskola is az * államilag vizsgázott levéltárosok* képzésére. Itt a , felvételhez érettségi kell és azután a hallgatók 2 éves szaktanfolyamon vesznek részt. Ha,;levizs­gáztak, a levéltárakba osztják be őket Kb. 20 résztvevője van egy—egy évfolyamnak, de módjuk­ban áll a legjobb embereket kiválogatni, mert a választék nagy. Legutóbb is 70 jelentkező volt Ezek­kel szemben is magas igények vannak (nyugaton Archivinspektor, Archivoberinspektor, Amtmann cimet viselnek) s rendkívül fontos szerepet töltenek be a gyakorlati levéltári munkában. Megbe­csült és jó állás, az illetőnek alapos történeti ismeretekkel is kell rendelkeznie, melyet részint a középiskolában, részint a tanfolyamon szereznek rneg. Az államilag vizsgázott levéltáros mentesiti a tudományos levéltárost a sok kis rendezési, selejtezési íeladat alól, $ lehetővé teszi csak igazi tudományos feladatainak végzését Ilyen szakiskolák vannak könyvtárosi és muzeológusi szakban is. Az egyéb segéderőket magukban a levéltárakban képzik. ­44

Next

/
Oldalképek
Tartalom