Levéltári Híradó, 6. (1956)

Levéltári Híradó, 6. (1956) 1. szám - Dr. Walter Nissen, a Deutsches Zentralarchiv Merseburg igazgatójának magyarországi előadásai: 1. A német levéltárügy mai helyzete és feladatai: 2. A munkásmozgalom történetére vonatkozó levéltári kutatások állása, módszere és tapasztalatai a Német Demokratikus Köztársaságban / 38–48. o.

Levéltárak és történettudomány kapcsolatát illetőleg kiemelendő, hogy az NDK-ban ma nincs nevesebb történész, aki a levéltárakkal ne lenne a legszorosabb kapcsolatban. E vonalon elég Leo Stern nevét említeni, aki azelőtt Bécsben dolgozott, ott is a legszorosabb kapcsolatot tartva a levéltárakkal, és most mint a hallei egyetem német történeti intézetének vezetője nyújt nagy segítséget a német levéltárosoknak abban, hogy a régi elszigeteltségükből, világtól visszavonult magatartásukból kilépjenek. A levéltáros ma Németországban nem lehet a világtól és a jelen feladataitól elzárkózó és idegenkedő ember, aki elsáncolja magát aktái közé és nem vesz tudomást a külső eseményekről. Ez a magatartás ma már eltűnőben is van. Az egyetemi intézetekkel, a Marx-EngelsLenin-Sztálin intézettel, a Társadalomtudományi Intézettel a levéltárak szoros együttműködésben vannak. Ezeknek munkatársai szorgalmasan járnak a levéltárakba és hónapokon át dolgoznak a kutatótermekben. Annál is inkább, mert a levéltárak még levéltáraknak is csak a legritkább esetekben kölcsönöznek ki iratot A levéltárosok speciális feladatait illetőleg a fő cél az. hogy a levéltárosok nemzetközi koncertjében a német levéltárosok is megfelelően hallassák szavukat, szakmájukat tudománnyá emeljék. Hiszen egy állami levéltárban rengeteg megoldást igénylő probléma van. Ezek közül elsőnek a terminológiai problémák említendők: cél az, hogy valamennyi német levéltár számára egységes terminológiát dolgozzanak ki. - További feladatuk a levéltáraknak az eddig még teljesen elhanyagolt újkori akta- és irattan művelése. Ezelőtt legfeljebb a középkori oklevelekkel foglalkoztak, a levéltárak proletárjait, az aktákat, az elméleti szakemberek nem méltatták figyelemre, pedig ezekkel kapcsolatban is rengeteg probléma van. Ezzel kapcsolatban előadó a hivataltörténet rendkívüli jelentőségére hivta fel a figyelmet. Hiba, hogy egyes ifjú és kezdő kutatók nem látják át ennek jelentőségét és ilyen ismeretek hiányában akarnak nagy kutatásokat végezni. Vannak olyanok, akik könyvtári módszereket várnak a levéltáraktól, katalógusokat, melyből kikeresve az őket érdeklő dolgokat, a levéltárosok hozzák máris az iratokat. Az ilyenek szerencsére egyre fogynak, hála már az egyetemi oktatószemélyzet, s még inkább a levéltárak dolgozói felvilágosító munkájának. Ő maga is tart levéltártani előadásokat a haliéi egyetemér,, az ifjúság ezt szívesen hallgatja, s számukra is haszon : legalább tudják, hogy mik a levéltárak, s mit várhatnak tőlük. További feladata a német levéltáraknak az, hogy állagaikat nyomtatott segédletekben ismertessék. Ennek érdekében forráskutatásokat végeznek meghatározott tematika alapján. Ilyen kutatások néha meglepő eredménnyel járnak, így pl. színháztörténeti vonatkozásban a cenzúrahivatal anyagában folytatott kutatások gazdag ismeretlen anyagot tártak fel. Az ilyen, egyes különleges témákra különleges leltárakat dolgoznak ki. A levéltári munka nem arra való, ahogy azt egyes fiatalok elképzelik: nagy monográfiát írni, nagy gondolatokkal. Aki a levéltárosi tanfolyamra ilyen igények kei jönne, azt igen rövid idő alatt meggyőzik arról, hogy feladatuk nem az, hogy 36 könyvből egy 37-iket írjanak, hanem az, hogy az állagokat rendbe rakják, megfelelő segédletekkel lássák el, és a kutatások számára használhatóvá tegyék. A levéltárak feladatai közé tartóznak még a forráskiadványok is, melyeket a történettudomány folyamatban lévő munkáinak alátámasztására igényel. A levéltárak ezirányu munkája jelenleg elsősorban a munkásmozgalmak történetének kérdésével foglalkozik. A forrásokat a levéltárak adják ki és ez biztosítékot nyújt arra, hogy ezek a forráskiadás legmodernebb elvei szerint készülnek, nem brosúra színvonalon, amit esetleges néhány hónapi használat után félre kell dobni, hanem ugy, hogy évtizedeken keresztül is egyformán szolgálhatják a tudományos kutatást. E központi munkásmozgalmi forráskiadáson kivül minden levéltárnak meg van a maga sajátos forráskiadási tematikája, így a thüringiai levéltár Goethe hivatali működésével kapcsolatos levéltári kutatásokat és forr ás publikációkat végez, a szász levéltár Szászország történetével foglalkozik olyan tematika alapján, mely a jelenhez is kapcsolódik és a Jelen kérdésekre is feleletet ad. ilyen pl. a XVII, századi francia-szász köveUelentések kiadása:8rezdai és párizsi anyag alapján. A Központi Levéltár nagy hagyományait folytatva a porosz állami levéltár 85 kötet kiadott anyagát folytatja, munkáját a Levéltártudományi Intézet tudományos tanácsa támogatja. Megjelent első kötetük a Bismarck korában az állam és egyház szétválasztása körűi lezajlott kultúrharc előtörténetéről szól. 42