Levéltári Híradó, 6. (1956)
Levéltári Híradó, 6. (1956) 2–3. szám - FIGYELŐ - A levéltári anyag gyakorlati felhasználása Csehszlovákiában: folyóiratszemle / 230–246. o.
dasági kutatóintézetekben megszervezték az erdőgazdálkodás terjedelmes történeti kutatását. Ez a kutatás annak keresi a módját, hogy hogyan állapítható meg az erdőnek az az állapota, amikor a természetes organizmust még nem rontották el olyan mesterséges beavatkozással, mint amelyre a feudális gazdaság végén és a kapitalista gazdálkodás folyamán oly annyira tekintet nélkül került sor. Az erdészeti szakembereknek ma azt kell tudniok, milyen erdőink voltak a múltban, hogyan változtak és nagyóbbára hogyan ^romlottak le ezek. Az erdők természetes alapon történő felújításának termesztési irányelveit csak a mezőgazdasági-erdészeti levéltárakban folyó történeti kutatás és a meghatározó kutatás együttműködése alapján lehel megállapítani. Elegendő levéltári anyag van arra a kérdésre vonatkozóan: a "kutatás dolgozóit helyenként szinte túlterheli ez az anyag. A már néhány éve tartó munka során kikísérletezték a levéltári kutatás módszerét. A tulajdonképpeni kutatást már maguk az erdészeti szakemberek végzik. A levéltárosok előkészítik és előzetesen feldolgozzák az irott anyagot. Különösen értékesek a 46-17. századi urbáriumok erdőleirásai, a határjárások, erdőrendtartások, erdészeti instrukciók, számadási éa nyilvántartási feljegyzések az erdőben történő fakitermelésről és az erdötérképek. Az erdészeti kutatók a kutatás módszerét már annyira kidolgozták, hogy még abban az esetben is, ha a nagybirtoknak, amelynek erdejét regenerálni kell, levéltára elveszett, vagy részben maradt csak fenn. a klimaükai és topográfiai feltételek összehasonlításával még ilyenkor is megállapítják a természetes erdők összetételét a múltban. J. Paukner mérnök felhívta a figyelmet a történelmi-kutatási munka fokozására. Szlovákiával éa Lengyelországgal való összehangolására és a Csehszlovák Mezőgazdasági Tudományos Akadémia és annak történeti osztálya - a Központi mezőgazdasági-erdészeti levéltár - Tóbozott részvételére ebben a munkában. Kolarik József dr. (Prága) *A mezőgazdasági-erdészeti levéltárak jelentősége a csehszlovák mezőgazdaság politikai-kulturális kérdéseibenf címen tartott referátumot, amelyben kimerítette, annak lehetőségét, hogyan használják ki a levéltári anyagot a különböző szakkérdések és a - politikai munka tanulmányozása során. Mindenekelőtt azt az anyagot értékelte, amely az eduig csak hézagosan ismert két földreformot illusztrálja. Anyaguk a volt Állami Földhivatal és a nagybirtokok levéltárainak megfelelő részeiben található. Az anyag adatokat szolgáltat a nagybirtokok tulajdonosai és az állami földhivatal közti kulisszák mögötti tárgyulások folyamatáról és az első földreform eredményeivej való viszszaélésröl. Ezeket az ismereteket kiállításokon, publikációkban már nyilvánosság elé tárták; a kiállítások különösen a két választás előtti időszakban voltak gyakoriak. A Központi mezőgazdasági-erdészeti levéltárban egyre fokozottan válik hozzáférhetővé a cseh faluban lévő kapitalizmus tanulmányozására szolgáló anyag : a földművelésügyi minisztérium, a Mezőgazdasági Egylet, a Cseh Mezőgazdák Szövetségé és más központi mezőgazdasági intézmény iratanyaga. Ennek az anyagnak levéltári feldolgozása még a kezdet kezdetén tart. hiszen már az anyag biztosítása is nehéz probléma volt. A referens véleménye szerint a likvidált mezőgazdasági egyletek éppúgy, mint a termelőszövetkezetek régebbi iratanyagának, az állami gazdaságok* az Állami iraktorállomás, a földművelésügyi minisztérium, az Erdőgazdasági és faipari minisztérium iratanyagának megmentése mutatja, hogy állandó gondot kell fordítani a mai szocialista mezőgazdaság dokumentálására. Ezért azt kívánta, hogy a levéltári gondoskodás rendszeres, készenléti, és személyileg jól ellátott legyen, hogy feladatát betölthesse. A referátum a továbbiakban rámutatott arra. hogyan nyújtanak segítséget a mezőgazdaságierdészeti levéltárosok a termelőszövetkezeteknek és állami gazdaságoknak, nemcsak irodalmi és üzemi levéltári szolgálatukkal, hanem szaktanácsaikkal, az uj kultúrák termelésének helyben való bevezetésénél (a komló, a cukorrépa és len termelési helyének kiválasztása, halastavak létesítésére vonatkozó tanácsok). Hazánk rendszeres geológiai átkutatása során is örömmel fogadják azokat az antracit-, szén-, ezüst- és más fémek termelésének felhagyott kísérleteire vonalközé híreket amelyeket a mezőgazdasági-erdészeti levéltárosok bocsátanak rendelkezésre saját levéltáraikból. Befejezésül Kolarik dr. a levéltári anyagnak a politikai munka szempontjából való kihaszná* lásával foglalkozott. 1954-ben a mezőgazdasági-erdészeti levéltárak résztvettek a választás előtti * 244
