Levéltári Híradó, 6. (1956)

Levéltári Híradó, 6. (1956) 2–3. szám - FIGYELŐ - A levéltári anyag gyakorlati felhasználása Csehszlovákiában: folyóiratszemle / 230–246. o.

vaországban vizsgálat alá vett egységek (nagybirtokok) száma minél nagyobb legyen. A paraszt* gazdaságok te; mesének kutatása cseknem leheletlen a levéltári anyag elégtelensége miatt. A kutatás időbeli kiválasztása technikai okokból az 4876. évnél két részre oszlik, de alsó határát csak az anyag fennmaradása szabja meg. igy lehetségessé válik majd a régeBbi gazdaság történeti problémáinak szemmel tartása is, pl. a háromnyomásos rendszer termése, a gyenge trágyázás melletti termés, a hererajták, az uj technika, az uj trágyázások bevezetése utáni termés kutatása. A termés ingadozásának akát kutató munka súlypontja a hektáronkénti hozam megállapítása, valamint az objektív magyarázatoknak regisztrálása, -- ezek jelentik a mezőgazdasági-erdészeü.;m$üorációs szak részére a legértékesebb alapadatokat. A mezőgazdasági-erdészeti levéltárosok kutatása azonban ugy van megszervezve, hogy a kapott feladat céljára történő kivonatolásnál kiszélesítsék a tematikai kiválasztást, nehogy a levéltárosnak újra a terjedelmes számadási anyaghoz kelljen fordulnia, A gazdasági számadásban való kutatástól, amelyet Dr. Cerny nagy történeti iskolának és a levéltári rendezés iskolájának nevezett, általánosságban a gazdasági ár- és bériémák megszaporodását várhatjuk. A gazdasági számadások, a statisztikai kimutatások, az uradalmi összeírások, a nagybirtokok becslése, leltári és felügyelői összeírások, gazdasági hirek. a krónikák és monográfiák híreinek kritikájához a referens egy sor értékes megjegyzést fűzött. Általánosságban azt mondhatjuk, hogy ezeknek a forrásoknak szavahihetőségét nem fenyegeti komoly veszély. A kutatás módszere a mezőgazdasági-erdészeti levéltárosok tanácskozásának tárgyát képezi és az eddig elvégzett munka bebizonyította : alapelvei a referátumban is világossá lellek. Az osztályozott adatok kivonatának elkészítése után befejezésként maga a levéltáros hasonlítja össze a tanulmányozott nagybirtok egyes majorjainak termését, ériékeli a termést és megmagyarázza az abnormális termés okait. Az ilyen termésmonografiák lesznek majd alapjai a mezőgazdasági erdészeti melioráció szakjának, ahol éppen a termésbelí ab no r malitások klimatikus okait használhatják fel a technikai -termesztési kutatás és gyakorlat szempontjából, a szél által okozott károk és az egyes termények számára optimális termesztési helyek meghatározásának kérdésében. S. Mydlarcik mérnök U-lhrineves) *A Lvéltárak kiaknázása az állattenyésztés érdekében* cimen tartott előadást. A levéltári anyag jelentősége a Csehszlovák Kommunista Párt X, kongreszszusának az állattenyésztés, hus- tejtermelés és egyéb termények növelése érdekében hozott alap* elvei végrehajtása szempontjából abban rejlik, hogy a levéltári anyagból újra feltárhatjuk azokat a jó eredményeket és módszereket, amelyekkel a múltban a jó törzsből származó tehenek és birkák nemesítését elérték. Ezek az állattenyésztési eredmények olyan természetű kísérleteket reprezentálnak, amelyek a gondozok nemzedékének váltása és a gazdasági változások hatása alatt feledésbe mentek és csak a nagybirtoknak a kísérletek végrehajtásáról és eredményéről szóló irott feljegyzéseiből lehet rájuk vonatkozólag híreket találni, A levéltári anyagból a legértékesebbek a haszon és nemesített szarvasmarha egyes fajtájára vonatkozó ismeretek. A szakember számára meglepően világos feleletet adnak a jelen aktuális termelési és tenyésztési kérdéseire. A referens értékelte azokat a forrásokat, amelyek a szarvasmarhatenyésztés gazdasági változásának és fejlődésének tanulmányozására szolgálnak. Különösen értékesek «tz egyes mezőgazdasági üzemeknek az utolsó 400—150 évben keletkezett gazdasági feljegyzései, továbbá a kölofönös gazdasági egyletek és társaságok, a volt állami, országos és kerületi politikai hivatalok mü* ködése során az utolsó 150 évben keletkezett iratanyaga. igy vált a Csehszlovák Mezőgazdasági Tudományos Akadémia állattenyésztési termelési kutató intézete által a szarvasmarha történeti fejlődését végző kutatás a mezőgazdasági-erdészeti levéltárak részfeladatává és az 4055. övre ezek a levéltárak a munkatervükbe a referens által felsorolt 47 tematikai pont anyagának kikeresését vették fel. A levéltárosok munkájának a zootechnika dolgozóinak erőfeszítése szempontjából garantált értéke a referens nézete szerint a levéltári feldolgozás egységessége és az anyag nagysága. B. Paukner mérnök (Brandys u.L.) Dr. E. Janousek (Prága) és J. Bartek (Pozsony) *Az erdészeti történeti kutatás, annak szervezete és módszere* c. referátuma mindenekelőtt erdeink nagy mértékben nem* kielégítő helyzetét ismertette, melyeknél sürget a regeneráció szükségessége és az üzemi és termelési módszerek megváltoztatása. Ezért az «Erdőterv* keretében az erdőgaz240