Levéltári Híradó, 6. (1956)

Levéltári Híradó, 6. (1956) 2–3. szám - FIGYELŐ - A levéltári anyag gyakorlati felhasználása Csehszlovákiában: folyóiratszemle / 230–246. o.

e) A levéltárakat további technikai részlegekkel kell kiegészíteni, főként rajzteremnél, amely a régi bányamüveleteket szakszerűen átrajzolja modern topográfiai alapokra. Mindamellett nem szabad megfeledkezni arról, hogy a kutatás céljait szolgáló levéltári munka most éppen fejlődésben van. Csak a gyakorlat fogja megmutatni, vajon megvannak-e az előfeltételei annak, hogy a levéltárakban a kutatómunka ténylegesen teljes mértékben és abban a megjelölt irányban fejlődik-e, amely iparunk létfontosságú érdeke szempontjából oly nagyon kívánatos.* A csehszlovák levéltárak azonban nemcsak az ipar, hanem a mezőgazdaság és erdészet aktuális kérdéseinek megoldásában is szerepet Jászának. Ebben különös Jelentőségük van a mezőgazdasági erdészeti levéltár hálózatának. Elsősorban az erdészek azok, akik jól megszervezett kutatóintézetek munkái közben levéltári anyagot is felhasználnak, levéltári kutatásra is támaszkodnak. Tudományos dolgozok kőzött szaklevéltárosok és történészek is vannak, akiknek különleges feladata a múlt fejlődés kutatása és tanulmányozása a mai feladatok megoldása szempontjából. A mezőgazdasági kutatóintézetek vonalán még van bizonyos elmaradás : csak később ismerték fel a levéltári kutatások jelentőségét és ezek a kezdeményezések is kezdetben inkább csak elszórtak és egyéniek voltak. A levéltárak a mezőgazdasági kutatásban betöltendő szerepe fontosságának és a gyakorlati munkában való felhasználhatásának felismerését azonban világosan mutatja az a körülmény, hogy a levéltárosokat olyan nagy jelentőségű tanácskozásokba is bevonták, mint a Csehszlovák Mezőgazdasági Tudományos Akadémia, a földművelésügyi minisztériummal együtt Prágában 4954. végén rendezett konferenciája. E konferencián a mezőgazdasággal folyó tudományos kutató és kulturális felvilágosító munka koordinációjáról volt szó és részt vettek rajta az ös.szes népi demokratikus országok kiküldöttjei is. E konferencia feladata az volt, hogy megtalálja a módját, hogyan lehet az agrártudomány eredményeit a legjobban és legcélszerűbben kihasználni valamennyi baráti államban és hogyan lehet ezeket az eredményeket elterjeszteni és a gyakorlatban bevezetni. A konferenciát az Archivní Casopisban ismertető Jaroslav Honc beszámolója szerint (a beszámolót a következőkben csaknem teljes terjedelmében idézzük) *a konferencia tárgyalása két osztályra oszlott lel: a tudományos kutató és a kulturális-felvilágosító osztályra. A referátumok tematikája és a vita hozzászólásai megmutatták, hogy az agrártudomány teljes mértékben támogatja a mezőgazdasági termelést} érintették a burgonya termésének és minőségének fokozását, a cukorrépanemesitést, továbbá a természet komplex átalakítását célzó csehszlovákiai és a szomszéd népi demokratikus országokban folyó akciót, a malacnevelést, a növendékállatok megbetegedésének problémáját, a termelőszövetkezetek termelési költségeinek megállapítását, a munkaerő biztosítását és a mezőgazdasági termelés övezetekre való felosztását. A kulturális osztályon a szakemberek beszámoltak a szépirodalomról, szakirodalomról, kiállításokról, a szemléltető segédeszközökről, a rádióról, a muzeumügyröl és színházról, mint az agrártudomány eredményeinek terjesztésére szolgáló eszközökről. A referátumok szigorú megválasztása mellett a konferencia előkészítő bizottsága a mezőgazdasági erdészéti levéltáraknak a tudományos kutató és kulturális felvilágosító munka szempontjából való jelentőségét ugy értékelte a legjobban, hogy a konferencia rendjébe a mezőgazdaságierdészeti levéltárak dolgozóinak négy referátumát illesztette bele. Dr. E. Janousek (Prága) J. Barták, (Pozsony) közös terjedelmes referátuma *A mezőgazdasági -erdészeti levéltárügy feladatai a mezőgazdasági és erdészeti termelésben és kutatásban* címmel mindenekelőtt a levéltárnak az első világháború utáni években való fejlődését vázolta, amikor a földművelés :gyi minisztérium mellett az akkori Földművelésügyi Állami Levéltárban megkezIllusztrálandó, hogy e tárgyban a kezdeményxések hazai viszonylatban sem hiányoztak, rá kell mutatnunk az Országos Levéltár vállalkozására, melynek során néhány évvel ezelőtt összegyűjtötte és az illetékes minisztérium rendelkezésére bocsátotta az Országos levéltárban őrzött hány atérképek teljes Jegyzékét, a legrégibb időktől a mai napig. (Szerk.) 238