Levéltári Híradó, 6. (1956)

Levéltári Híradó, 6. (1956) 2–3. szám - FIGYELŐ - A levéltári anyag gyakorlati felhasználása Csehszlovákiában: folyóiratszemle / 230–246. o.

dödött afc államosilotl nagybirtokok levéltárai részére a levéltári szolgálat. Az 4945-48 közti időszakban, a levéltári anyag megőrzésének feladatai ugy megnövekedtek, hogy csupán azáltal voltak megoldhatók, hogy a likvidált nagybirtokok levéltári anyag<na"k kezelésére az Állami Erdészet (és később az állami erdők és faipar minisztériuma) üzemeinek vezetősége az állami erdészet részlegei mellett mezőgazdasági -erdészeti levéltárak felállítását határozta el. Ilyen levéltár, amelynek még fiókjai is vannak, most áö van. Hét hasonló szlovák levéltár 4945 után ugyancsak a nagybirtokok levéltári anyagát egyesitette, de ezek a földművelésügyi megbízott levéltárának fiókjait alkotják. A nagybirtokok termeléséről szóló feljegyzések és elsősorban a számadási anyag alkotja a mezőgazdasági erdészeti levéltárak magvát. Mindezek a feljegyzések a mezőgazdasági nagyüzemi termelés és erdőgazdálkodás valamennyi ágának tapasztalatait egyesítő egyedülálló gyűjtemények. A referensek ugyanolyan értékűnek jelölték meg ezeket, mint a modern időben végrehajtott kutatókisérietek jegyzőkönyveit. Ezeknek a feljegyzéseknek legnagyobb előnye terjedelmességükben van. Mivel a nagybirtok termeléséről szóló feljegyzéseket igazgatási és számviteli célzattal vezettélt, azért a kutatás számára történő mai felhasználásuk előtt részletes elemzésnek kell alávetni őket. A ;reíerátum konkrét példákon mutatott rá arra az eljárásra, amikor a mezőgazdaságiéi erdészeti tudomány szakemberei- a mezőgazdasági-erdészeti levéltárosokkal együttműködve kerestek anyagot a megszüntetett halastavak felújítására és rentabilitásuk megítélésére, az állattenyésztés területén a tartalékok mozgósítására, az egyes szarvasmarhafajták jegyeinek értékelésére, erdeink regenerációjának keretében a fák kiválasztásának kérdésére, a mezőgazdasági erdészeti meliorációk kérdésére stb. A mezőgazdasági-erdészeti levéltárak anyaga gazdagon dokumentálja a feudális és kapitalista mezőgazdasági nagyüzemi termelés egész fejlődését is. Ugyancsak intenziven összpontosul ezekben a levéltárakban a mai állami gazdaságok és termelőszövetkezetek iratanyaga is. Az egész iratanyag hazánk társadalmi és gazdasági fejlődésének megismeréséi szolgálja és a megváltozott termelési feladatok és tudományos felhasználás mellett döntő jelentősége van az uj mezőgazdasági szakembernevelés és a falun folyó politikai és felvilágosító munka szempontjából. A referátum befejező részében hangsúlyozta, hogy a mezőgazdasági-erdészeti levéltárak munkája nem maradhat meg az elavult rendezési elveknél és már a levéltári anyag előzetes felhasználásakor, az anyag kihasználása előtt különleges módszereket kivan: a levéltárosnak mindenekelőtt az agrártudomány és erdészet alapvelő ismereteivel kell rendelkeznie, és állandó érintke.zégbenkell lennie a mezőgazdasági és erdészeti dolgozók minden fajtájával. A mezőgazdasági erdészeti levéltárak további munkájára nézve a referátum nyolc követélményt és előfeltételt sorolt fel* ezek során a mezőgazdasági-erdészeti levéltárak és kutatóintézetek közti együttműködést, a levéltárosok kutató munkájának és kulturális felvilágosító munkájának összehangolását, a Szlovákiával való együttműködés kiszélesítését, a magyar és lengyel .kutatással közös néhány téma figyelemnél kisérését, a népi demokratikus országokkal való együttműködést, valamint a Csehszlovák Mezőgazdasági Akaaémia mellett a jövőben történő bizottság felállítását érintették. D.V. Cerny virága) *A termés ingadozása okainak történeti kutatása* cimü referátumában megismertette a konferencia résztvevőit a mezőgazdasági-erdészeti melioráció intézete részére a termés ingadozása okainak tárgyában a mezőgazdasági-erőé szeti k-véltárak által végzett kollektív munka tervével és módszerével. A munka végrehajtását a szakemberek és levéltárosak kollektív együttműködésére alapozták és a kivonatok készítésének munkáját is kollektive szervezték meg. A kivonatolt és nagyjából feldolgozott anyagot a Központi mezőgazdasági-erdészeti levéltár gyűjti össze, kiegészíti és meghatározza a további munka irányát, A régebbi «Aszály és termés a múltban* c. hasonló témától eltérően a kutatás a gabonanemüeken kívül a takarmány és kapásnövényeket is érinti és a számok puszta kivonatolásán túlmenve a termést, időjárást és hasonlókat magyarázó adatokat is gyűjti. Alapjában véve a talaj termékenységéről van szó, s ezt a kérdést a mai agrártudomány a füves vetésforgó bevezetésével kapcsolatban ugy oldja meg, hogy egyensúlyt teremt a növénytermelés és állattenyésztés között, A kutatás földrajzi kiválasztása terjedelmes, hogy a Cseh- és Mor239