Levéltári Híradó, 6. (1956)

Levéltári Híradó, 6. (1956) 2–3. szám - FORDÍTÁSOK - Neuss, Erich: Különgyűjtött iratféleségek a gazdasági életben / 207–217. o.

féleségekről akarunk beszélni, akkor visszapillantva az 4945. előtti tőkés gazdaságban való keze lésükre, az szempontunkból alig mutathat irányt. Abban a korban nem hoztak általános érvényű előírásokat az iratanyag kezelésére és az ügyirat vezetésére - eltekintve a Kereskedelmi Törvénykönyv (Handelsgesetzbuch) 38. §-ától -7 és csak néhány nagy vállalat adott ki ilyen utasítást saját igazgatása számára* Ezek az utasítások azonban nem kerültek be az üzemgazdasági irodalomba, így elmondhatjuk, hogy a kapitalista üzemek nem ismerték a különgyüjtött iratléleség fogalmát mert az úgynevezett kereskedelmi levelezésnél (az elküldött levelek másolatai, érkező kereskedelmi levelek; kereskedelmi könyvek, leltár és mérlege) a tízéves őrzési határidő volt az előírásos. A bizonylatokkal (számlákkal, nyugtákkal, utalványokkal stb.) való bánásmód tisztán a kereskedőtől függött. Gyakran a kereskedelmi levelezés részének, de mindig a szabályszerű könyvelés olyan lényeges alkotórészének tekintette őket, amely a Magánjogi Törvénykönyv (Bürgerliches Gesetzbuch) az elévülési határidőkre vonatkozó általános és speciális előírásaihoz kapcsolódik. A gyakorlatban a kereskedelmi levelezés a Kereskedelmi Törvénykönyv által használt fogalmát anyagi Jogi tartalmára való tekintettel igen tágan fogták fel és joggal. Az Őrzés tárgya nemcsak az az eset volt és kellett* legyen, amelyhez valamely fajtájú vagy terjedelmű levelezés kapcsolódott, hanem az az eset is— érkezés vagy kiadás ~, amelyre nem adtak feleletet, mert hiszen bizonyos körülmények között a hallgatás is választ jelent., Természetesen mindig voltak az üzleti forgalomban olyan iratok, amelyeket különgyüjtött iratféleségként, vagy ahhoz hasonlóan kezeltek ; például az olyanokat, amelyek nem képezték kereskedelmi ügyletek anyagát és nem is kellett azzá lenniök. Ilyenek voltak tehát különböző udvariassági megnyilvánulások (szerencsekivánátok, stb.) üzleti ös személyi változások bejelentése, ajánlatok és értesítések, amelyek nem érdekelték és - tekintettel az üzlet irányára - nem is érdekelhették a kereskedőt Mi minden vándorolt a papírkosárba az ilyen iratok és nyomtatványok formájában anélkül/hogy minden esetben - a hatóságok szokásától eltérően - külön gyűjtött iratléleségnek nyilvánították volna azokat ! Ez a megállapítás az Üzemek nagy tömegére vonatkozik, - bár mint mondottuk. -- voltak kivételek, mégpedig mindenekelőtt ott, ahová a vezetők a közigazgatásból kerültek át. Az állami bányászati és kohászati igazgatásból a gazdaságiba átlépett szolgálatonkivüli porosz bányászati ülnök joggal hevesen kritizált alakja gyakran igényelheti a maga számára azt az érdemet, hogy biztosította az üzemben a hatóságokéhoz hasonló iratkezelést. II. Már a nagyvárosi igazgatásban lehetséges különgyüjtött iratféleségek íentemütett jegyzékéből is - bár az is igen tág teret enged azirányu kételyeknek, hogy melyek az ügyiratok és melyek a különgyüjtött iratléleségek -látszik, hogy a gazdaságnak (és itt a ni állami gazdaságunkra goadokink) a különgyüjtött iratíéleségek kérdésével foglalkoznia kell. Miután öt év telt el az üzemi levéltárak létesítését elrendelő utasítás megjelenése óta, még sürgősebbé vált az a követelmény, hogy az tlrányelvek* II. Ö. szakaszában foglalt, nem levéltári anyag jegyzékét felülbíráljuk. Az általános és speciális selejtezési irányelvek minden kritikát elbíró megfogalmazását célzó számos megbeszélés e téren némi kételyeket támasztott, pl. aziránt, hogy vajon az összes «Iormulaszerü

r szabályszerű jelentés és bejelentés* valóban nem levéltárba való-e? A kérdést ezért így vetjük fel: Léteznek-e különgyüjtött iratloleségnek nyilvánítható gazdasági iratok? Ha igen. hogyan kezel Jük őket, hogy ne sértsük meg az érvényes őrzési, illetve selejtezési rendelkezéseket? Továbbá: mi a helyzet azon iratokat illetőleg, amelyeket a jövőben kiadandó> régóta sürgetett jóváhagyott selejtezési irányelvek alapján csak egy, esetleg három évig kell őrizni? Egyáltalán milyen terjedel müek a különgyüjtött iratléleségek, a gazdasági életben vagy milyen terjedelmet foglalhatnak el? Felállithatók-e előzetesen kategóriák a különgyüjtött iratféleségekre? 4"" V„ö,: E, Neuss

s Aktenkunde der V/irtschaft, I. rész, Berlin 4954, pp. 149, 227., 257. 209