Levéltári Híradó, 6. (1956)
Levéltári Híradó, 6. (1956) 2–3. szám - FORDÍTÁSOK - Szeleznyev, M. Sz.: A levéltárügy építése a Kínai Népköztársaságban / 176–185. o.
Á levéltárakban a vezető helyeket mind japánok foglalták el. 4937-től kezdve különösen erős tevékenységet fejtettek ki a japánok a Mandzsúria szerveitől ós szervezeteitől származó dokumen tumok gyűjtése terén. így a;MahdSswfcuobábkormányának íenti rendelkezése arra kötelezte Mandzsúria valamennyi helyi szervéi és szervezetét, hogy a rendelkezésükre álló levéltári dokumentumanyagot állítsák össze és küldjék Mukdenbe megőrzésre. Koncentrálni kellett minden levéltári dokumentum anyagot, különösen 4944 óta (a kinaj burzsoá lorradalom kezdete) a rendelet megjelenéséig eltelt időből. A koncentráció helyéül a mukdeni Közponíi Könyvtárt jelölték ki ós benne egy • Levéltárrendezési osztály* nevű részleget létesítettek, Csancsunban (Mandzsukuo fővárosában) levéltári osztály létesült a bábkormány mellett a levéltári anyagok összegyűjtése céljából. Ez osztálynak volt alárendelve a mukdeni Központi Könyvtár «Levéltárrendezési osztálya*. 4938-39-ben a mukdeni Központi Könyvtár Levéltárában őrizték Csancsun-város Főügyészének, a Mandzsuklio Közlekedésügyi Minisztériumnak Harbin Önkormányzatának, a rendőri és bírósági szerveknek, a városi és kerületi fogházak stb. íondjait A japán megszállók gondosan összegyűjtötték az orosz-kínai kapcsolatokra vonatkozó dokumentumokat. A levéltárban megvan például az orosz konzuloknak a kinai tartományok kormányzók val folytatott levelezésének eredeti példányai. E levelekben különböző más kérdések mellett anyagot találunk a Keletkinai Vasút igazgatására, az ezzel kapcsolatos 4929-es konfliktusra és a Szungari folyó hajózására alakult orosz-angol-kinai társaságra vonatkozólag. Jellemző az a tény. hogy a levéltár szabályzatában foglaltak szerint a levéltár tudományos tanácsadója csak japánul, kínaiul ós oroszul tudó szakember lehetett. A dokumentum (anyagokat a levéltárban íondképzők szerint ezen belül pedig évenkint rendezték, Rá kell mutatnunk azonban arra. hogy a levéltárban nem volt a dokumentumok koncentrálására, feldolgozására, őrzésére és kiadására semmiféle szigorúan tudományos rendszer, amint hogy nem létezik ilyen rendszer magában Japánban sem. Mindenekelőtt nem voit szigorúan centralizálva a dokumentumanyag gyűjtése sem. Saját kezdeményezésükre foglalkoztak dokumentumok gyűjtésével a különböző érdekelt japán szervek, szervezetek, ^tudományos* társaságok és egyes burzsoá tudósok (a kvantungi hadsereg parancsnokságának és a mandzsukuoi bábkormánynak tudtával és beleegyezésével). Semmi nem történt azoknak a magán-dokumentumoknak és egyéni fondok dokumentumainak összegyűjtésére, amelyek a kiváló kinai irók, művészek és egyéb, a kultúrában nagy szerepet játszó személyiségek munkásságát világítják meg. A levéltárakban folyó munka főbb fajai: mint a dokumentum anyag komplektálása, tudományostechnikai feldolgozása, leltározása stb. nem volt tudományosan megalapozva, csak empirikus módon folyt. A dokumentum anyagokat nem selejtezték. A kiadott tájékoztató segédletekben nem rendszerezték tudományosan az anyagot, elégtelenül kommentálták, a dokumenturaanyagok cimei gyak ran nem voltak kielégitőek és nem tárták fel azok igazi tartalmát. A japánok 4945-ben nagy kárt okoztak a levéltárügy terén. Amikor a szovjet csapatoktól és a Kinai Népi Felszabadító Hadseregtől vereséget szenvedtek és visszavonulni voltak kénytelenek, részben megsemmisítették, résr.ben Japánba vitték a dokumentumanyagokaL A harmadik polgárháború idején (4945-49) a kuomintangisták nagy kárt okoztak az országnépgazdaságának és kultúrájának. így a levéltáraknak is. Különösen sokat szenvedett a mukdeni Központi Könyvtár levéltára. Raktárhelyiségeibe 4945-ben kuomintang csapatokat helyeztek el, a katonák pedig a levéltár dokumentumait tüzelőként használták fel, .• A kuomintangisták amikor a Kinai Népi Felszabadító Hadsereg csapásai elől dél felé menekültek, kénytelenek voltak kiüríteni hivatalaikat. Egyúttal elszállították a dokumentumok egy részét is. amelyek azután Taivanba kerültek. Az elrabolt dokumentumok egy részét. így többek között az egykori pekingi udvari levéltár anyagát, azonban nem sikerült Taivanba száUitaniok. hanem kénytelenek voltak azokat'»Délkinában elhagyni. Az amerikaiak is tetemes mennyiségű dokumentumot hurcoltak el. így 4947-ben a •Haditengerészeti Külföldi. Igazgatás* nevű amerikai kémszervezet három gépkocsival szállított el levéltári 478