Levéltári Híradó, 6. (1956)

Levéltári Híradó, 6. (1956) 2–3. szám - FORDÍTÁSOK - Varsavszkij, I.–Gyerbina, V.: A fondképzők történetének és a levéltári fondok feldolgozására vonatkozó munkainstrukcióknak összeállítása: a moszkvai területi levéltárak munkájának gyakorlatából / 164–171. o.

Harmadik feladata az, hogy minél nagyobb segítséget nyújtson.a levéltári fondok levéltártechnikai feldolgozásának leghelyesebb megszervezéséhez. A fond anyagában semmilyen munkafajtát - sem a kiválogatást, sem a rendezést, sem a selejtezést, sem a címfeliratok Összeállítását, stb. - nem lehet jól elvégezni a íondképző történetének előzetes tanulmányozása nélkül* Levéltárainkbau a fondok feldolgozása egészen 4936-ig közvetlenül az anyag szétbontásával kezdődött, anélkül, hogy tudtuk volna, mi is az az anyag, ami előttünk van. hogyan fogjuk rendezni, mi a helyes és mi á helytelen az anyag elhelyezése magában a hivatalban kialakított rendszerében. Ennek eredménye az lett. hogy ez illető anyagok feldolgozásának eiökészitetlensége nem egészen kielégiíö eredményekhez, sőt egyes esetekben másodszori feldolgozásukhoz vezetett. A íondképzök történetének összeállítása, és ezekhez kiegészítésül ezen fond képzők •Anyagának feldolgozására vonatkozó munkainstrukciók* kidolgozása, amit moszkvai területi levéltárainkban a gyakorlatban^'alkalmaztunk, már pozitív eredményekkel járt: nem csak teljesen eltűntek a másodszori feldolgozások esetei, hanem nagymértékben emelkedett anyagaink feldolgozásának általános minőségi színvonala is. + + + Kiindulva abból a munkából, amelyet a moszkvai területi levéltárakban mostanáig a fondképzőtörténetek összeállítása terén végeztek (másfél év alatt mintegy 50 hivataltörténetet készítettek), a jelen cikk szerzői az alanti következtetésekre jutottak. Az első következtetés: A hivataltörténeteknek három' fő fajtája van: 1. teljes (bőséges). 2. összevont és 3. rövid történelmi összefoglalás. A második következtetés: Ezeknek mindegyike lehet a) egyéni jellegű, b) komplex jellegű és c) tipus jellegű. A harmadik következtetés: A teljes (bőséges) hivataltörténetnek a kövétkező elemeket kell magában foglalnia : a) teljes megvilágítását és teljes politikai értékelését annak a korszaknak és azoknak a viszonyoknak, amelyek között az illető intézmény keletkezett, fejlődött és megszűnt (ha ez bekövetkezett) ; b) az intézmény létrejöttének idejét és okait; c) az illető intézmény helyét és súlyát a megfelelő szervezeten belül, ha pedig nagyjelentőségű intézményről van szó. az illető intézmény helyét és jelentőségét az ország (a terület, a kerület) politikai, tudományos és gazdasági életében, működésének meghatározott időszakaiban ; d) az intézmény kapcsolatát azokkal a felsőbb és alsóbb szervekkel, amelyekkel közvetlen kapcsolatban van; e) az intézmény funkcióit és hatáskörét; f) az intézmény szervezeti egységeit, valamennyi funkciójukkal együtt; g) kivétel nélkül az összes változásokat, amelyeken az intézmény keresztülment, bármiben jussanak is kifejezésre ezek a változások; részletes kifejtését azoknak az okoknak és körülményeknek, amelyek ezeket a változásokat előidézték; h) az intézmény megszűnését és az azt előidéző okokat Negyedik következtetés: Az összevont hivataltörténetnek a következő elemeket kell tartalmaznia: a) azokat a közvetlenebb okokat és körülményeket, amelyek az illető intézmény»keletkezését előidézték; b) az intézmény keletkezésének időpontját; c) az intézmény funkcióit és szervezetét; d) az intézmény kapcsolatát az összes felső és alsó szervekkel; e) az intézmény elnevezésében, funkcióiban, szervezetében és hivatali alárendeltségében bekövetkezett főbb változásokat, az azokat előidéző okok megjelölésével ; f) az intézmény megszűnését Ötödik következtetés: A rövid történelmi áttekintésnek a következő elemeket kell magában foglalnia: a) az intézmény keletkezésének dátumát; d) az intézmény funkcióit; c) az intézmény szervezeti egységeit; d) az intézmény elnevezésében és szervezetében bekövetkezett főbb változásokat és e) az intézmény megszűnésének dátumát / 165