Levéltári Híradó, 6. (1956)

Levéltári Híradó, 6. (1956) 2–3. szám - FORDÍTÁSOK - Varsavszkij, I.–Gyerbina, V.: A fondképzők történetének és a levéltári fondok feldolgozására vonatkozó munkainstrukcióknak összeállítása: a moszkvai területi levéltárak munkájának gyakorlatából / 164–171. o.

Halódik következtetés: Annak a kérdésnek eldöntését, hogy egy adott konkrét fondképzö esetén a hivataltörténet nely rajtáját válasszuk, teljes mértékben az illető Iondképző szerepétől és jelentőségétől kell Függővé tenni. Ez persze nem Jelenti azt. hogy az intézménynek feltétlenül országos jelentőségűnek kell lennie. Elegendő, ha a fondképzőnok akár helyi jelentősége van (például, kerületi végrehajtóbizottság, járási végrehajtóbizottság, járási katonai biztosság olyan helységben, amelyre a polgárháború kiterjedt, városi elöljáróság, járási zemsztvo-előljáróság, stb.)» s akkor máris - ha nem teljes, akkor legalább összevont hivataltörténetet kell róla készíteni, nem pedig rövid történelmi áttekintést Járási és még kisebb területi illetékességű fondképzőröl. valamint a középüzemek többségéről összevont hivataltörténetet ajánlatos készíteni. Végűi, szűk gazdasági illetékességgel bíró intézményről (raktár, szövetkezet, kisüzem, stb.) teljesen elegendő rövid történelmi áttekintést készíteni. Amint a fentiekből látható, a legtökéletesebb hivataltörténet: egy meghatározott rondkőpzőről készített teljes (bőséges) hivataltörténet vagyis a szigorúan individuális jellegű bőséges hivataltörténet Az ilyen hivataltörténet képet ad a korszaknak, a hivatalszervezetnek, s magának a fondképzönek konkrét sajátosságairól, feltárja specifikus tulajdonságait Másfelől, az ilyen hivataltörténetben egy meghatározott a többi hasonló intézménytől különválasztott intézmény szerepel, határozottan kiemelt individuális vonásaival. Mindez természetesen igen pozitív az Ilyenfajta hivataltörténetre nézve. Ez azonban egyáltalán nem zárja ki más Jellegű hivataltörténetek összeállításának lehetőségét, annál is inkább, mert -- mint feljebb már rámutattunk. - korántsem kell minden fondképzőröl bőséges hivataltörténetet készíteni. Térjünk most rá a komplex- és a tipusjellegü hivataltörténetre. Ha a levéltárban anyaga van olyan intézményeknek, amelyek egymással szerves kapcsolatban vannak, - mindezek együtt egységes komplexumként a komplex-jellegü összevont hivataltörténet tárgyai lehetnek. Például: a városi népgazdasági tanács, a kormányzósági népgazdasági tanács és az egyesitett népgazdasági tanács (1920-tól) anyaga. Égy másik példa a komplex-jellegü összevont hivataltörténetre: a kasirai erőmű építésének építési igazgatósága a Legfelső Népgazdasági Tanács Állami Építésügyi Főigazgatósága mellett a kasirai állomás építkezésének építési irodája, a Kasira-Moszkva távvezeték építési irodája és az erőmű építésével kapcsolatos számos más szervezet A forr a dalom előtti intézmények közül összevont komplex hivataltörténet tárgya lehet például olyan gyáripari vállalatok csoportja, amelyeknek tőkéi összefonódnak. Az ilyen intézménytörténet azért értékes, mert rögtön képet ad az egymással szerves kapcsolatban lévő intézmények egész rendszeréről. A kompjex történeti áttekintés szintén helyet kaphat a levéltárak gyakorlatában. Ezeket az áttekintéseket rendszerint egymással összefüggő és fondok szerint még szétválogatandó anyagok komplexumáról készítik, például, mielőtt egy szakszervezet anyagát fondok szerint szétválogatják, vagy más hasonló esetekben. Komplex hivataltörténet összeállítása esetén mindenekelőtt fel kell tárni annak a hivatalnak vagy vállalatnak egész működését, amely az illető komplexum élén áll és irányt szab egész munkájának ; majd pedig fokról-fokra foglalkozni kell a komplexum egyes láncszemeivel, vagy individuálisan, vagy a komplexum egyforma részeinek néhány csoportba gyűjtése utján világítva meg mindegyiküket Térjünk rá a tipus-Jellegü hivataltőrténetek kérdésére. Tipusjellegü hivataltörténetet rendszerint egynemű intézmények meghatározott csoportjáról állítanak össze, olyanokról, amelyeknek működése nem különösen bonyolult, például a forradalomelőtti mir-bíróságokról és járási bíróságokról, a zemsztvo-főnöki irodákról, a körzeti földrendező bíróságokról, stb. továbbá olyan lorradaloimutáni intézményekről, mint péidául a járási -szociális osztályok, a járási népbiróságok. a kerületi partizánbizottságok, stb. 166