Levéltári Híradó, 6. (1956)
Levéltári Híradó, 6. (1956) 2–3. szám - FORDÍTÁSOK - Varsavszkij, I.–Gyerbina, V.: A fondképzők történetének és a levéltári fondok feldolgozására vonatkozó munkainstrukcióknak összeállítása: a moszkvai területi levéltárak munkájának gyakorlatából / 164–171. o.
19. § A levőitári gyűjtemények ugyancsak fondnak. mint önálló klassziíikációs és nyilvántartási egységnek tekintendők. 20. § Levéltári gyűjteménynek nevezik az olyan anyagok gyüjtenrényét;, amelyek eredetileg, egy vagy több különböző londhoz tartoztak ós amelyeket a gyűjtemény összeállítója meghatározott ismérv alapján (tematikai, paleográíiai ismérv alapján, a dokumentumok külsődleges sajátosságai alapján, stb.) egyesitett Megjegyzés: Amennyiben a levéltári anyagokat szét lehet bontani íondokra, nem szabad gyűjteményt létesíteni. 21. § Amennyiben hiányzik a tudományos alap a levéltári gyűjtemény fenntartására, a hozzátartozó anyagokat szét kell bontani. Varsavszkij, I. - Gyerbina, V,: A FONDKLPZŐK TÖRTÉNETÉNEK SS A LEVÉLTÁRI FONDOK FELDOLGOZÁSÁRA VONATKOZÓ MUNKA1NSTRUKCÍÓKNAK ÖSSZEATLÍTTSA "" (A moszkvai területi levéltárak munkájának gyakorlatából.) (Arhivnoje Gyelo 52. sz„ 58-69. 1.) Mind a forradalomelőtti, mind a forradaíomutáni fondképzők történetének nagy jelentősége van a szovjet levéltártan és a történettudomány szempontjából. A Szovjetunió levéltárosai előtt nem egyszer merült fel az a kérdés, hogy megírják az egyes fondképzők történetét. Poljánszkája -1936-ban <A levéltári anyag őrzési és selejtezési elveinek kidolgozása* cimü cikkében ugyancsak azt javasolja, hogy ezt a munkát a hivatal (a fondképző) történetének tanulmányozásával kezdjék. A fond-áttekintés ele összeállításának módszertanával való íoglalkozás közben minduntalan beleütközünk a fondképző történetébe. De míg a fondképző története tanulmányozásának kérdését az « Arhivnoje Gyelo* hasábjain mindeddig csupán a különböző levéltári munkák elvégzésével kapcsolatban vetették fel, addig a moszkvai területi levéltárak az utolsó másfél évben lényegesen szélesebben és mélyebben vetették fel ezt a kérdést A fondképzők története összeállításának három Tő célja van : A fondképzők történetére szükség van a tudományos kutatómunka, különösen a hivataltörténeti tudományos kutatómunka során. Az egyes jól összeállított fondképzö«4örténetek jelentős segítséget nyújthatnak a Szovjetunió hivataltörténete egyes fejezeteinek kidolgozásához, mind központi, mind helyi viszonylatban. A fondképzők történetének másik fő célja az a segítség, amit a jól összeállított íondképzőtörténet magának a levéltárnak nyújthat a levéltári anyag különféle (közte tudományos) felvilágosítások adására való felhasználásának területén. Jelen cikk és az ezt követően közölt, a dokumentumanvag kartonokon való rendezéséről szóló cikk -- mint látható -- évekkel ezelőtt látott napvilágot A Bennük foglalt álláspontok tehát nem szükségképpen jelentik a szovjet levéltártudomány ma is érvényes álláspontját Közlésüket mégis hasznosnak látjuk részint mert a felvetett problémák számunkra ma még élénk aktualitással bírnak, részint mert a problémafelvetés és a megoldási módszer mai munkánk számára is sok tanulságot tartalmaz. (Szerk.) 164 /